A világ legélhetőbb városa. A schönbrunni kastély, a keringők, a Sacher-torta és a Habsburgok hazája. Kétórányira Budapesttől a világ egyik legdinamikusabb, legszínesebb városában egyszerre találhatjuk meg a múltat, a jelent és a jövőt. Legyen szó egynapos kirándulásról vagy akár hosszabb városlátogatásról, Bécs mindig jó választás. Fedezzük fel együtt a világ legzöldebb városát! Írta: Belayane Najoua
| Utazási Tipp |
| Szállások és utazások mindenkinek, Fedezd fel velünk Ausztria legszebb tájait! |
Ha Bécs szóba kerül, óhatatlanul is a virágzó Habsburg birodalom és a városhoz tartozó klisék jutnak eszünkbe, mint a schönbrunni kastély, a lipicai lovak, a bécsi kapu, a keringők és a gyönyörű Sissi királyné. Ma azonban ezt az idilli festményt jó pár ecsetvonással ki kell egészítenünk, hogy egy 21. századi, dinamikus, öntudatos és életkedvvel teli Bécset lássunk magunk előtt.
Történelmi kitekintés:
Bécsnek mindig is nagy jelentősége volt politikailag, kereskedelmileg és hadászatilag is. Ez a két jelentős kereskedelmi útvonalnak (Borostyán és Pannonia-limes) és a Dunának köszönhető. Mielőtt a Habsburg birodalomhoz tartozott volna, magyar és német befolyás alatt is állt. Kulturális szempontból a 16. század után nőtt meg a jelentősége, amikor a Habsburg dinasztia a lakhelyéül választotta. Ettől a ponttól kezdve Bécs megállíthatatlanul nagyvárossá kezdett fejlődni. (forrás)
A város ezek után számos konferenciának, békeszerződésnek és kongresszusnak adott helyet. A négy századig tartó boldog élet után azonban a két világháború alatt komorságba és szürkeségbe süllyedt. A letargia a vasfüggöny 1989-es leomlása után változott meg. Az egykori császárváros már nem a nyugati világ keleti részén foglalt helyet, hanem előnyt kovácsolva helyzetéből egy kulturális, politikai és gazdasági csomópont lett kelet és nyugat között.
Azóta a város nemcsak a turisták kedvelt célpontja (Európa 11. leglátogatottabb városa), de a kontinens egyik legfejlettebb államának gazdasági motorja is. 1965 óta ENSZ székhely, 1995 óta pedig az Unió tagja. 2010-ben a világ legélhetőbb városa lett a Mercer ranglistáján. Habár az egykori császárváros napról napra modernizálódik, szépül, és örök változásban van, a múlt emlékei minden homlokzatról visszaköszönnek ránk, lehetővé téve, hogy a város múltját, jelenét és jövőjét is felfedezzük. Akár egyetlen nap alatt. (forrás)
Egy séta Bécsben
Mivel a vonat az egyik legpraktikusabb és legpénztárcabarátabb lehetőség arra, hogy Bécsbe jussunk, így kis sétánkat is a vasútállomásnál kezdjük. Budapestről indulnak vonatok Kelenföldről és a Keleti pályaudvarról is. Miután leszálltunk a vonatról, egy rövid séta után el is érünk a Belvedere múzeumot körülölelő kerthez és az óriási, fekete, kovácsoltvas kapuhoz. Érdemes bemenni a múzeumba, mivel olyan festők műveit tekinthetjük meg, mint Klimt, Monet, Munch és Picasso. A múzeum eredetileg nyári kastélyként csupán reprezentációs célokat szolgált, annak ellenére, hogy a Felső Belvedere magaslatára épülve kiváló katonai bázis lehetett volna.
Miután kinézelődtük magunkat a múzeumba, a kertet is érdemes körbejárni. A centiméterre pontosan levágott bokrok, a kis lugasok padokkal, a szökőkutak és az elénk terülő látvány nem mindennapi élménnyel ajándékoznak meg. Ezek után elindulhatunk a fő úton (Prinz Eugen-Straße) lefelé, ami elvezet a híres barokk székesegyházig, a Károly-templomig. A hatalmas, patinazöld kupolájú templomot VI. Károly építette azzal a céllal, hogy megvédje a népet az 1713-as pestisjárványtól. A templom előtti téren kávézók, utcazenészek és hamisítatlan bécsi hangulat vár.
Ha innen célba vesszük a városközpontot és átkelünk a többsávos Friedrichstraßen, akkor magunk előtt találjuk a Staatsopert, azaz a Bécsi Állami Operaházat. Az operától feljebb sétálva elérünk az egykori császári palotához, a Hofburghoz. Ez a 19 udvarból álló épületegyüttes ad otthont többek között a Sissi-múzeumnak, az Osztrák Nemzeti Könyvtárnak, a Spanyol Lovasiskolának és a Néprajzi Múzeumnak.
Az egykori császári palotától már csak pár lépésre van Bécs főtere, ahol a város legismertebb építménye és egyben jelképe található: a Stephansdom. Ausztria legfontosabb gótikus templomának története egészen 1147-ig nyúlik vissza, amikor a helyén egy, még román stílusban épült templomot szenteltek fel. Mai formáját 1303 és 1340 között nyerte el. Ha valaki veszi a fáradtságot és megmássza a déli torony 343 lépcsőjét, szép időben akár Sopronig is elláthat. A főtérről kifutó utcákban souvenir-boltok, ruházati üzletek és éttermek találhatók.
Innen már csak egy állomás van hátra kis bécsi sétánkból. Egy olyan látványosság, ami az elmúlt években kezdett felkapott lenni, mivel igazi “instahellyé” avanzsálta magát. A Hundertwasserhaus egy önkormányzati lakóház, ami Friedensreich Hundertwasser festőművész alkotása. A művész újragondolva az derékszögű tervezést, görbe falakat, padlókat és tarka homlokzatot álmodott meg. Az építményt akár a muránói színes házakhoz is lehetne hasonlítani, csak egy kicsit komorabb formában. (forrás: Marco Polo útikönyv)
Három dolog, ami csak Bécsben van
Heuriger: Olyan vendéglők, ahol csak idei, újbort szolgálnak fel. A 20. század elején az volt a szokás, hogy mindenki magának vitte az ételt és a Heurigerben csak a bort kapta hozzá. Szerencsére manapság már nem így van. Viszont az az előírás megmaradt, hogy minden Heurigerben csak saját bort szabad forgalmazni.
Wiener Schnitzel: A tradicionális bécsi szelet a bécsi konyha egyik legismertebb fogása. Még ma is folynak viták az eredetéről, ugyanis nem sikerült bebizonyítani, hogy a bécsi szelet előbb Olaszországban jelent-e meg és csak utána Bécsben, vagy pedig a bécsi udvar mondhatta magáénak először. (forrás)
Schmäh: A Wiener Schmäh, azaz a bécsi életérzés azt a tulajdonságot írja le, mikor még a legszomorúbb helyzeteken is humorral tesszük túl magunkat. Ezzel a kedélyességel még ma is szívesen dicsekednek az ott lakók. (forrás)
| Utazási Tipp |
| Szállások és utazások mindenkinek, Fedezd fel velünk Ausztria legszebb tájait! |
Bécs nemcsak a múltban volt hihetetlenül sokszínű, kifinomult császárváros, hanem az idő előrehaladtával olyan ütemben alkalmazkodott a megváltozott világhoz, ahogyan kevés másik városnak sikerült a történelem során. A város szellemi és alkotóereje változatlanul élő és dinamikus. Ezernyi lehetőséget kínál a turistáknak az operától és a zenei eseményektől kezdve, a művészeti múzeumokon keresztül az éjszakai bárokig. Ha pedig utunk végén betérünk egy kávéházba, ne felejtsük el a szállóigévé mondást, miszerint: “Rendes vendég maga rakja fel a székét az asztalra távozáskor.” - Azaz egy jó vendég zárásig marad.
Szerző: Belayane Najoua
Képek: Toller Patrícia, Pixabay, Belayane Najoua
A cikk megjelent a Közgazdász Online újságban:
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk