A Belgiumban található Antwerpen a közelmúltban felkerült a Lonely Planet nevű magazin „A világ 10 legérdekesebb városa” című toplistájára. Nem véletlenül, mert Antwerpen a világ egyik legfontosabb gazdasági, közlekedési és kulturális csomópontja, azon kívül szinte meghökkentő módon keveredik benne a régi és a modern korszakok lenyomatai, legyen szó akár építészetről, akár infrastruktúráról.

Az egykori Flandria fővárosa, a Schelde folyó partján elterülő Antwerpen a tengeri kereskedelem által vált rendkívül gazdag várossá – régebbi időkben a gyarmatokról beáramló luxusjavak és a halkereskedelem, manapság a drágakövek, valamint a tengeri teherszállítás és az olajfinomítás képezik a tartományi székhely gazdasági fejlődésének alapjait. Antwerpen neve a helyi legenda szerint egy „kézdobást” jelent; a történet szerint egykor egy óriás élt ezen a vidéken, aki azonban egy helyi parasztfiú legyőzött és a levágott kezét behajította a Scheldébe. Bár az elbeszélés tartalma erősen megkérdőjelezhető, az biztos, hogy a Városháza előtti téren helyet kapott szobor alakjai ezt a jelenetet örökítik meg.

A hagyomány szerint még a rómaiak által valamikor az i.sz. 2. században alapított település valódi felfutása a 16. században kezdődött el, amikor Amerika felfedezése miatt az atlanti hajózás egyre nagyobb szerephez jutott, ez a fejlődés pedig mindmáig folyamatos. A tehetős Hanza-kereskedők a 16-17. század során egyre-másra emelték a fényűző polgárházakat, amelyeket távoli országokból származó luxuscikkekkel töltöttek meg – az évszázadok viharait (ilyen volt az 1891-es tűzvész vagy a II. világháború bombázásai) túlélt épületekből ma is rengeteg példát találhatunk Antwerpenben. A városban egyébként remekül megfér egymással a tradicionális és a modern építészet, erre jó példa a kikötői ügyekkel foglalkozó hatóságoknak otthont adó, hajó alakú tetővel rendelkező épület, a Havenhuis, amely ma Antwerpen egyik szimbóluma. Különlegessége, hogy a hajó alakú tető egy hagyományos módon épített épület fölé tornyosul. Egyszerre tradicionális és innovatív, mégis meghökkentő a látvány.

Ettől eltekintve természetesen a város számos olyan helyszínnel is rendelkezik, ahol az „eredeti” Antwerpent ismerhetjük meg. A román-gótikus stílusú, 123 méter magas csipkézett toronnyal rendelkező Miasszonyunk-székesegyházat még a 14. századderekán kezdték el építeni és a 16. században fejezték be és ma is ez a város egyik legfőbb turistát vonzó látványossága. A templom festményeinek mestere a híres flamand mester, Rubens volt, így már emiatt is megér egy látogatást. Ha a neves festő sírjánál is tennénk egy kis kitérőt, vegyük a szintén igen díszes Szent János-székesegyház felé az irányt, míg a Szent Pál-katedrálist a gyönyörű barokk belső tere és a főtérhez való közelsége okán érdemes útba ejteni. Antwerpen egyébként is úgy vonzotta a művészetek és tudományok iránt fogékony embereket, mint a fény az éjjeli lepkéket.

Ha szeretnénk jobban elmélyedni a flamand festőművészetben, vegyük célba a Királyi Szépművészeti Múzeumot. Itt olyan híres flamand és németalföldi festők munkáit is megtalálhatjuk, mint Rubens, Tiziano vagy éppen Anthony van Dyck, míg a Plantin-Moretus múzeumban magunk is meggyőződhetünk a 16. századi flandriai polgárság jómódjáról. Ez a múzeum ugyanis Jan Moretus lakóházát mutatja be számunkra a korabeli berendezéssel és bútorzattal.

Ha ide látogatunk, semmiképpen sem szabad kihagynunk az antwerpeni központi pályaudvart sem! A több ízben is méltán „Európa legszebb pályaudvarának” választott vonatállomás megtervezése Louis Delacenserie nevéhez fűződik. A legapróbb részletekig kidolgozott, kívül-belül lenyűgöző hatást nyújtó, aranyozott stukkódíszekkel, márványborítással, illetve fémből és üvegből álló kupolával díszített állomáson egyetlen munkanap során is körülbelül 31 ezer utazó fordul meg.

Ami még figyelemre méltó lehet, ha Antwerpenben járunk, az a gyönyörű kialakítású, széles kifutókkal rendelkező állatkert. Ez ugyanis a kontinens egyik legidősebb állatkertje, anno még 1843-ban alapították. A legrégibb része az Egyiptomi Szentély nevű rész, ahol zsiráfokat, zebrákat és oroszlánokat láthatunk. A rengeteg állatfajnak otthont adó, több részre osztott hatalmas állatkertben láthatunk félelmetes méretű komodói varánuszokat, pápaszemes medvéket, mókusmajmokat- ő szerepel az alábbi képen is, keleti gorillákat, palackorrú delfineket, lajhárokat, pingvineket, de az egyik legfőbb látványosság mégiscsak az eredetileg Kongó őserdeiből származó okapi, amely tulajdonképpen úgy néz ki, mint a zsiráf és a zebra jól sikerült hibridje.

Készítette: Méhes Judit          Képek: Pixabay