Nemcsak Egyiptomban, Mexikóban és Peruban láthatunk ősi piramisokat, hanem a boszniai Szarajevó térségében is…
2005–ben bombaként robbant a hír a világsajtóban, hogy Semir Osmanagić egy Houstoni bosnyák származású, amatőr régész több mit 12.000 évesnek gondolt ősi piramisokat fedezett fel a Szarajevótól mindössze 30 kilométerre lévő 50 ezres Visoko városa mellett. Írásunkban bemutatjuk az azóta megkezdett világhírűvé vált ásatások hátterét és a turizmusra gyakorolt hatásait.
forrás: wikimedia.org
Hazánktól mintegy félnapnyi autózással Szarajevótól északi irányban mindössze 30 kilométerre érhetjük el a sok vitára okot adó balkáni piramisok völgyét, melyek keletkezéséről és felfedezéséről szóló híreket 2005-ben olvashattunk először. A piramisok keletkezése kapcsán Semir Osmanagić pályafutása és személyisége, valamint az általa a helyszínen végzett ásatások eddigi eredményei mélyen megosztják a régész szakmát és a közvéleményt is.
Egy dologban 100%-is biztosak lehetünk: A felfedezés nagyban hozzájárult a bosnyákok önbecsüléséhez valamint abban is hogy Boszniában és a városka szűkebb környezetében érezhető gazdasági élénkülés kezdődött el a piramislátogatók hatására. Az óriási ingyen reklám miatt ugyanis turisták százezrei, újságírók és tévéstábok adják egymásnak a kilincset azért, hogy megtekintsék és bemutassák azt a különleges képződményt, melyről egyre biztosabban állítható hogy emberi kezek és nem a természet erői formálták a régmúltban.
| Utazási Tipp |
| Utazások Bosznia-Hercegovinába |
Mit sikerült eddig megtudni a boszniai piramisokról?
- Semir Osmanagić amatőr régészként munkássága korábbi szakaszában 15 éven át tanulmányozta az egyiptomi és mexikói piramisok keletkezését. A témában könyvet is adott ki, melyben arra a következtetésre jutott, hogy Atlantisz lakói vagy a földönkívüliek építhették a hatalmas kő építményeket. Szakmaiatlansága és módszerei miatt sokan kontárnak tartják őt, ami Osmanagićot egyáltalán nem érdekli. Szakmai irigységet és összeesküvés elméletet emlegetve von párhuzamot a trójai és boszniai ásatások sorsa és korabeli megítélésük között.
- A régész szakma erősen ellenzi a feltárási munkálatok módszereit azok szakmaiatlansága, és az egyéb időkből származó szintén értékes leletanyag tönkretétele és figyelmen kívül hagyása miatt. Gavrilo Grahovac kulturális miniszter időközben a szakmai nyomásnak engedve kénytelen volt megvonni a támogatást a feltárási munkálatoktól. A kutatást jelenleg a Horvátországból érkezett Mislav Hollós vette át akit a szakmai is elfogadhatónak tart, hiszen ő hivatásos régész.
- A völgyben összesen 9 darab piramisnak titulált magaslatot találtak, melyek közül ötöt neveztek el a Napról, a Holdról, a Földről, a Szerelemről és a Sárkányról.
- Az ásatások során talált fadarabok korát 34.000 évesre teszik a karbon vizsgálatok.
- A helyszínen talált írásos köveken két magyar kutató a székely rovásírás 21 jelét azonosította, melyből hazánkban egyesek egyenesen az ősi hun magyarok létezését vélik felfedezni.
- A környéken hatalmas, szabályos formájú kőgolyókat és a lelőhelyeket összekötő földalatti alagútrendszert is találtak, melyek keletkezése az egyik fél szerint csakis emberi a másik fél szerint pedig természetes eredetű lehet.
forrás: wikimedia.org
| Utazási Tipp |
| Utazások Bosznia-Hercegovinába |
Mindent egybevetve nyugodtan elmondható a boszniai piramisokról, hogy az elmúlt években az amatőr lelkesedés és médiafelhajtás irányából áthelyeződik a hangsúly egy tudományosabb megközelítésre. A leletanyagot és a feltárásokat egyre inkább elfogadott módszerekkel vizsgálják és viszik tovább a szakemberek abban a reményben, hogy hamarosan legalaposabb képet tárhassanak a közvélemény elé a balkáni piramisok eredetéről.
Mindazoknak akik úgy döntenek, hogy elutaznak Boszniába és a helyszínen is megtekintenék az ásatások már látogatható részeit, azt javasoljuk, hogy az utazásuk során nézzék meg a változatos történelmű ország egyéb fontos látnivalóit is Szarajavóban, Mostarban, Blagajban, Medjugorjében és Banja Lukán.
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk