A több, mint 800 éves világhírű párizsi Louvre, háborúk, forradalmak, monarchiák és köztársaságok korának csendes tanúja

A világ leghíresebb műalkotásainak sorát bemutató párizsi Louvre múzeumát évente több, mint 9,5 milliónyian látogatják. Ezzel a hatalmas látogatószámmal a legújabb rangsor alapján is magabiztosan vezeti a világ múzeumainak látogatottsági listáját, egyben ezt a gyűjteményt a világ legnagyobb múzeumaként is elismerik. Mielőtt azonban az épület ókori szobrok, régészeti leletek és festmények bemutatóhelyévé vált volna, szolgált a normannok elleni Párizs védelmére emelt erődítményként, falai között élt hosszú időn át a királyi család, majd gyűjtemények és hivatalok elhelyezésére is szolgált. A Louvre mindenkori története szorosan összefonódott Franciaország változatos történelmével.

A Louvre története a 12. század végén kezdődött, amikor is II. Pál francia király a várost a várható angol és német támadásokkal szemben védelmi célból magas falakkal vette körül. Az erősség leggyengébb pontját a Szajna jelentette, ahol könnyel behatolhatott volna az ellenség. Utódja Fülöp volt az, aki végül megépíttette a régi Louvre-nak elnevezett négyzetes formájú erődöt, amiből napjainkra csak az alapok egy része maradt hátra. Párizs gyors területi fejlődése miatt azonban hamar elvesztette eredeti védelmi funkcióját a vár, mert körbevették az új kerületek. Akkoriban a királyi testőrség otthonaként és börtönként is használták, mígnem 1528-ban Ferenc király és Medici Katalin reneszánsz stílusban át nem építtette, és királyi rezidenciává nem tették. A királynő óhajára bővítésként a Louvre közelében létrehozták a Tuileries kertjét és a palotát is. Az épületegyüttest a következő századokban tovább bővítették és eredeti formáját is módosították. Végül XIV. Lajos döntött 1682-ben úgy, hogy a Louvre-ban helyezi el a királyi tulajdonban lévő értékes festményeket és műalkotásokat, megalapozva ezzel a mai gyűjteményt alapjait. A Louvre a 18. század végéig a királyok egyfajta privát kiállítása maradt.

A francia forradalom során valósulhatott meg végül először az a gondolat, hogy a Louvre kastély épülete közcélból oktatási és kiállítási helyként szolgáljon. 1793 augusztus 10-én a köztársaság fennállásának első évfordulóján nyitották meg a Louvre múzeumát Muséum Central des Arts de la République néven, mely egyben tanintézményként is szolgált. Az épület funkciója megszűnt amikor Bonaparte Napóleon helyreállította a monarchiát. A háborúk során szerzett művek elhelyezésére bővíteni kellett az intézményt, de a waterloo-i vereség után a művek legnagyobb részét visszaszolgáltatták a régi tulajdonosoknak.

III. Napóleon uralkodása alatt a Louvre komoly modernizáláson esett át. Új tereket alakítottak ki és bevezették az elektromosságot is. Egy 1871-es népfelkelés során részben megsemmisült a Tuileres palota, a romjait pedig elbontották.

A világhírű múzeum legújabb korszaka François Mitterand elnöksége idején kezdődött el 1989-ben, amikor kiköltöztették az épületből a kormányzati szerveket. Új bejáratként megnyitották az üvegpiramist, mely azóta Párizs ikonikus jelképévé vált. A múzeum hatalmas gyűjteményének megtekintésére legalább 3-4 órát érdemes szánni, de egy egész nap sem elegendő a teljes megtekintésére. Létezik egy gyors útvonal is, ami a kiállítás legismertebb darabjait mutatja be, melyek közül Leonardo Mona Lisája, a milói Vénusz és Delacroix A szabadság vezeti a népet című művek a legismertebbek.

Hasznos tudnivaló a Louvre felkereséséhez:

• Nyitva tartás Minden nap kivéve kedden : 09.00 - 18.00 óráig szerdán , pénteken 21.45 óráig kedden, január elsején, május elsején, és december 25.-én zárva Belépő árak:
• Az uniós polgároknak 26 éves kor alatt ingyenes ( igazolványt kérnek hozzá) Normál belépő: 15.00 euro ,
• Gyorsjegy online vásárlással 17 euro
• Minden hónap első vasárnapján és július 14-én ingyenes a belépés.

TIPP: A Louvre meglátogatása nyitáskor és esténként a legegyszerűbb.