Ilyenkor télen olyanok az erdők, mintha egy erdei tündér varázsolta volna el őket. A ködös, szmogos városból kiszakadva jól esik kicsit tiszta levegőt szívni, élvezni a zúzmara- vagy éppen hólepte fák, dércsípte bokrok látványát és kellemesen kimelegedni a csípős hidegben tett séták alkalmával. Különösen alkalmasak az ilyen jellegű túrákra a parkerdők. Ilyen parkerdőkkel van teli például a hazánk legkisebb középhegységének számító Soproni-hegység is, amely viszont nemcsak télen lenyűgöző, de a többi évszakban is remek kikapcsolódást nyújt a túrázás szerelmesei és mindazok számára, akik szeretik a természetet.
A Soproni-hegység talán legkedveltebb túraútvonala a Ciklámen-tanösvény, amely érinti a hegység leglátványosabb, legszebb panorámát kínáló bérceit. A városi busszal könnyedén elérhető, a Lövérfürdőtől kiinduló, kényelmes tempóban is csupán kb. 5-6 órányi elfoglaltságot jelentő túraút olyan kilátókat és látványosságokat vonultat fel, mint a Sörházdombi kilátó, a Károly kilátó, a Hétbükkfa, a Halomsírok, a Várhely kilátó, a Szalamandra tó vagy éppen a Gloriette kilátó. A szintkülönbség sem vészes, kb. négyszáz métert jelent, úgyhogy ezt a könnyedebb túrát akár nagyobbacska gyermekekkel is bevállalhatjuk már. Ettől függetlenül azért ide is elkel a csúszásmentes talpú bakancs vagy túracipő és akár télen, akár nyáron indulunk útnak, mindig legyen nálunk melegebb ruhanemű, elegendő folyadék, szendvicsek és/vagy rágcsa, noha a Károly kilátónál álló büfében, a hétfői és a keddi nap kivételével, minden nap reggel 9-től este 20 óráig lehetőségünk nyílik falatozni.
A Sörházdombi kilátóról letekintve gyönyörű panoráma nyílik Sopron városára. Innen egy az egyben felismerhetjük a „hűség városának” legjelentősebb épületeit, közülük is kimagaslik a Fő téren álló híres Tűztorony. Ha viszont szép, tiszta időnk van, akkor még a Fertő-tavat is észrevehetjük a messzeségben.
Az erdőn át vezető túraösvény következő jelentősebb állomása a Károly-kilátó. A 23 méteres magasságba nyúló kőépítmény tetejére egy jelképes belépődíj ellenében juthatunk fel, az elképesztő körpanoráma azonban bőven megéri az árát. Innét már nemcsak Sopront és környékét, valamint a Fertő-tó nádasait láthatjuk be, de tiszta idő esetén egészen az Alpok közelebbi nyúlványaiig is ellátunk. Ezek után elérhetjük a Hétbükkfát, amelynek sajnos az idők során elszáradt a névadója, majd rátérhetünk az ún. Alpesi útra, amely jegenye-, vörös- és erdei fenyőkből álló sűrű fenyvesei miatt kapta ezt a nevet. Egy ritkásabb tisztásra érve érhetjük el a Halomsírok állomását. Ezeket a mesterséges dombok vaskori népek emelték halottaik fölé, talán így akarták megakadályozni, hogy a halottak visszatérjenek és kísértsék az élőket vagy pedig a sírrablókat akarták ily módon távol tartani elhunyt szeretteik végső nyughelyétől.
A 482 méteres magasságban emelkedő Várhely-kilátó helyén valaha egy kelta földvár állt, egyes helyeken még mindig látszódnak a nyomai. Innen már jobbanlátható a Fertő-tó, Sopron azonban már egyre kevésbé, viszont szinte egészében láthatjuk a Soproni-hegység csúcsait. Ha elfogy a vizünk, a Szalamandra-tónál fakadó bővizű Természetbarát-forrásból vételezhetünk magunknak vizet. A holland segítséggel felújított pihenőhelyen rengetegen állnak meg szusszanni egyet, de vannak, akiknek ez a kedvenc szalonnasütő helye is egyben.
A túra utolsó állomása általában a Gloriette-kilátó, ahonnan viszont elsősorban Sopron nyugati része látható inkább. A legtöbb turista ezek után visszaereszkedik a város Felsőlövérek nevű részén át Sopronba, de vannak, akik folytatják a gyalogtúrát a Nándor-magaslat lankáján található Taródi-vár felé. Az épületet névadója, Taródi István, a kastély „várura” saját kezűleg emelte és manapság Sopron egyik legemlematikusabb építményének számít.
| Utazási Tipp |
| Wellness szállások online foglalással BOMBA áron |
Készítette: Méhes Judit
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk