A Sió egy 120,7 kilométeres részben mesterséges folyó, mely hazánk legnagyobb tavát a Balatont köti össze a Dunával.

A Sió-csatorna 120,7 kilométeres hosszúságban kanyarog Siófoktól a Gemenci erdő széléig, ahol vize a Dunába ömlik. Medre kilométerenként átlagosan 14,5 centimétert lejt, így alkalmas a Balaton és a környék vizeinek szabályzására. A Siócsatorna egyik partján a Mezőföldet, másik partján pedig a Somogyi-dombság és a Tolnai-Hegyhát dimbes-dombos vidékét találjuk. Fő mellékvizei a Kapos és a Sárvíz, melyek 14.721 km2 vízgyűjtő terület vizét gyűjtik össze.

Először a római időkben, Galérius császársága idején 292-ben rendelték el a Sió-csatorna kiépítését ami erdőirtásokkal és természetes vízfolyás kibővítésével járt, hogy a mocsaras déli partszakasz és a Dunántúl mocsaras részeinek a vizeit elvezessék, és a területet mezőgazdasági használatra alkalmassá tegyék. A honfoglalás utáni időkben is többször is felmerült a vízrendezés gondolata, de csak Mária Terézia uralkodásának idején Krieger Sámuel térképész asztalán készültek el az első konkrétabb tervek. Csak 1811-ben láttak hozzá a tervek gyakorlati megvalósításához. Elsősorban az induló balatoni hajózás és a mezőgazdálkodás biztonságosabbá tétele miatt vágtak bele a munkákba. A végig szabályozott meder 1825-ben készült el, aminek következtében a tó vize mintegy 1 méterrel lett alacsonyabb. 1848-ban Széchenyi István javaslatot tett a Sió hajózhatóvá tételéről. A balatoni turizmus fejlődése a déli vasútvonal Vasutas cikk 1861-es megnyitásával indult el. Eleinte fából készült zsilipeket használtak, majd 1891-ben készült el az első modern beton zsilip, melyet 1947-ben építettek újjá. A modernkori Sió-csatorna elkészülte óta szinte folyamatosan vitatott a kérdés, hogy mennyi vizet kell a Balaton ideális vízállásához leereszteni a tóból.

képek forrása: wikimedia.org

Érdekességek a Sió csatornáról:

• 1965-ben több, mint 1 milliárd köbméter vizet engedtek le a Balatonból, ami a tó mai víztömegének a fele.
• 2000 áprilisa és 2005 szeptembere között folyamatosan zárva voltak a zsilipek a tartós aszályok miatt.

TIPP: A Sió-csatorna mentén haladva érdemes időt szakítani a XV. századi reneszánsz stílusú ozorai várkastélyra, mely ma múzeumként működik

• A Sió felső szakaszán csak a Balaton leeresztésének idején magas a vízállás. Az alsóbb részeken a Kapos és a Sárvíz szintje határozza meg a vízhozamot.
• 2,7 kilométerre a Dunától létesítettek egy árvízi kaput, melynek az a feladata, hogy megakadályozza a Duna vizének visszaduzzasztó hatását.
• A Balatonon több olyan hajó is úszik, melyeket a Sió csatornán keresztül vontattak a Dunától a Balatonig. Ez a művelet nagy körültekintést igényel és erősen függ az aktuális vízállástól is.
• A Sió-csatorna két jelentős turisztikai területet köt össze; a Balatont és a Gemenci erdőt. Főbb települései Siófok, Szekszárd, Simontornya, Ozora, Pálfa, Kölesd, Sióagárd, Tolnanémedi, Mezőkomárom és Sárszentlőrinc.
• A Sión csak egyirányú hajózást engedélyeznek, melyhez igény szerint szabályozzák a vízszintet. A Kapos és a Sárvíz torkolatánál is fordulóhelyet építettek ki.