Hazánk valódi kis ékszerdoboza a Miskolchoz tartozó, a Bükk hegység szívében megbúvó Lillafüred. A télen-nyáron egyaránt csodálatos természeti környezet csak még tovább emeli a szinte már ikonikussá vált, bájos Palotaszálló épületének fényét. Nem mellesleg pedig itt található a Lillafüredi-vízesés is, amely ma Magyarország legmagasabb vízesése.
A jelentős turisztikai vonzerőt képviselő helyre jómagam is egy osztálykirándulás keretében jutottam el még sok évvel ezelőtt, de azóta is nagyon szeretnék egyszer ismét elmenni és bejárni Lillafüredet és környékét. A Szinva és a Garadna összefolyásánál található Lillafüred több ízben is szolgált már filmforgatás helyszínéül (a leghíresebb közülük is talán az itt forgatott 1934-es Meseautó), ami nem is csoda: lenyűgöző hegyi környezet, békebeli hangulatot árasztó patinás épületek, sűrű erdők és friss levegő és látnivalók garmadája fogadja az ide látogatókat.

Az 1890-es években Gróf Bethlen András elhatározta, hogy a mesterségesen felduzzasztott Hámori-tó mellett üdülőtelepet hoz létre. Innen ered a név második tagja, a „füred”. De hogy miért éppen Lilla? Nos, azért, mert ez volt Bethlen unokahúgának, Vay Erzsébetnek a beceneve. A település legismertebb építménye, a Palotaszálló viszont csak később, az 1920-as évek elején épült fel és a Lillafüredi-vízesés kialakítására is voltaképpen ekkor került sor. A tereprendezésért Révay Ferenc volt felelős, aki egyébként az elejétől a végéig felügyelte a munkálatokat. A neoreneszánsz stílusú Palotaszálló tervezője Lux Kálmán volt és erősen hatott rá a tátralomnici Palotaszálló épülete. Az 1930-ban átadott hotelben előszeretettel szállt meg a korabeli elit, de olyan híres személyiségek is megfordultak falai között, mint például Móricz Zsigmond vagy József Attila. Sőt, utóbbi itt is írta meg az Óda című költeményét is, melyet a híresen szerelmes típusú költő egy miskolci színésznőhöz intézett. Az épület később egy operett témájaként is szolgált, a mű a nevét is a Palotaszállóról kapta, ezt azonban sohasem mutatták be Lillafüreden.

Mint fentebb már utalás történt rá, a Lillafüredi-vízesés nem természetes, hanem mesterséges eredetű. A húsz méter magasságból lezúduló vízfolyam a Szinva-patak elterelésével jött létre, a szálló építésével egyidőben. A szocialista időkben SZOT-üdülőként működő építmény 1993-ban került a Hunguest Hotels kötelékébe és a nagyszabású felújítási munkák is ekkor kezdődtek el benne. Ennek köszönhetően 2015-ben bekerült a Magyar Értéktár értékei közé. A fényűző berendezéssel rendelkező szálló talán legszebb része a Mátyás Étterem, ahol az ólomüveg ablakokra hazánk várait festették fel, a mellette kialakított parkban pedig növényritkaságok sorakoznak.

Természetesen nemcsak a Palotaszálló és a vízesés az egyetlen látnivalók a környéken. A Függőkertvoltaképpen egy teraszos kialakítású sétány. Innen juthatunk be a különleges mésztufából álló Anna-barlangba, ahol cseppköveket is megtekinthetünk és itt állnak József Attila, illetve István főherceg szobrai is. A Lillafüredi-vízesésre is szép kilátás nyílik erről a pontról. A Függőkertet két oldalról a Szinva és a Garadna vízfolyásai ölelik körbe. Ha szeretjük a vasutakat, érdemes felülnünk a Lillafüredi Állami Erdei Vasútra is, de gyalog, a helyi tanösvényen haladva is megismerkedhetünk a környező területek növény- és állatvilágával. A környékmásik híresebb barlangjai még a Szent István- és a Szeleta-barlang. A gyógyító levegővel rendelkező Szent István-barlangban szebbnél szebb cseppkőképződményekkel találkozhatunk, a Szeleta-barlangot pedig több mint 100 ezer évig lakták ősemberek. Utóbbi helyen rengeteg pattintott kőeszközt találtak a kutatók, ezértaz itt talált egyedi eszközökről a barlang népességét Szeleta-kultúrának nevezték el. A másik természeti látványosság még maga a 19. század elején létrehozott, 1.5 kilométer hosszan elnyúló Hámori-tó, ahol nyaranta csónakázni és vízibiciklizni is lehet, valamint a kövek, azaz a Hámori-, a Molnár-szikla és a Fehérkőlápa, amelyekhez helyi legendák sora kötődik, és amelyek remek kilátóhelyként szolgálnak a túrázók számára. Van még egy, a „Szikla”. Ez régebben katonai bázisként szolgált, a miskolci EKF-projekt kapcsán pedig ide tervezték a magyar rockmúzeum felépítését, amely egyszerre utal a zenei stílusra és az angol szikla (ROCK) szóra.

A környéken betekintést nyerhetünk a vaskohászat folyamatába (Kohászati Múzeum, Massa Múzeum) is. Nem messze, a Garadna völgyében egy pisztrángtelep is működik, úgyhogy ha megéheznénk, elég csak beugranunk egy sült pisztrángra. Ha pedig nem ijedünk meg a kihívásoktól és keményebb fából faragtak minket, felülhetünk a Jávor-hegyre tartó lillafüredi libegőre vagy kipróbálhatjuk a Lillafüredi Kalandpark magaslati kötélpályáit, korcsolyapályáit vagy akár az ejtőgépet is.
Utazási Tipp |
Wellness szállások online foglalással BOMBA áron |
Készítette: Méhes Judit Képek: Pixabay
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk