Érdekes tények Magyarország leghosszabb hídjáról, mely a Balaton déli partja mentén épült az M7-es autópálya részeként

2007 augusztus 8-án adták át a forgalomnak Magyarország máig leghosszabb hídját, mely szerves része a gyorsforgalmi úthálózatunknak, ugyanis az M7-es autópálya részeként köti össze a Budapestről érkező útszakaszt a déli irányba haladó folytatással. Építése 2004-ben kezdődött. akkoriban az M7-es autópálya vonalvezetése komoly viták forrása volt, mert a magas költségek mellé a természet és településvédők ellenérvei is bőven adtak okot a kritikákra. Reális alternatívaként egy alagutas megoldás is felmerült, de ezt a lehetőséget elvetették.

---

forrás: wikimedia.org

---

---

A Kőröshegyi völgyhidat és a hozzá kapcsolódó autópálya szakaszokat a viták ellenére mégis felépítették, ami nagy mértékben tehermentesítette a Balaton déli partján lévő üdülőhelyek főútvonalait. Ennek kedvező hatásai rögtön érezhetőek voltak, hiszen jelentősen javult a közlekedési helyzet, csökkent a zaj- és levegőszennyezés is. Könnyebben és gyorsabban elérhetővé váltak a Balaton parti települések, valamint pár évvel később elérte az autópálya a déli országhatárt is. Az útpályán 2 x 2 sávban közlekednek az autósok, nincs leállósáv. Kerékpárosok és gyalogosok nem használhatják a völgyhidat, bár ezt már többen is sikertelenül megkísérelték az elmúlt években. A maximális haladási sebesség az oldalszél miatt 110 km/h. A Kőröshegyi völgyhíd építési költségei 51,76 miliárd , a hozzá kapcsolódó 14,2 kilométeres autópálya-szakasz és két kisebb völgyhíd ( 300 és 168 méteresek ) pedig további 76 milliárd forintba kerültek.

---

Utazási Tipp

Last minute szállások a Balatonnál

---

A betonszerkezetű völgyhíd monumentális méretei és egyedi építészeti megoldásai miatt különleges jelentőséggel bír. Hossza 1872 méteres amit 17 nyílással oldottak meg a tervezők. Szélessége 23,8 méteres, legmagasabb pontja pedig 88 méterrel emelkedik a felszín fölé. A hidat tartó betonpillérek távolsága 65 és 120 méter között váltakozik, építésüket ún. kúszózsalus megoldással oldották meg. Az építkezés során összesen 26340 m3 betont és 16620 tonna betonacélt használtak fel. Érdekesség, hogy a hídról lefolyó csapadékvizet egy külön rendszerben gyűjtik össze és alapos tisztítás után engedik a kőröshegyi Séd patakba.

Kőröshegyi látnivalók:

A Kőröshegyre látogatók a völgyhídon kívül megcsodálhatják a falucska 15. századi eredetű gótikus templomát, a barokk stílusban épült Széchenyi kastélyt és a közeli Kereki vár romjait. Szintén itt található a déli part egyetlen levendula ültetvénye is. A környék felfedezésének többféle módja is van. Sokan gyalogosan vagy kerékpárral járják be ezt a csodaszép és fotogén tájat.