Tiszteletbeli pécsiként egyáltalán nem volt egyszerű összeállítani azt az alábbi listát, amely Pécs legjobb múzeumait tartalmazza. A városban rengeteg kisebb-nagyobb állandó és időszakos kiállítás várja a látogatókat, részben emiatt is nyerte el a baranyai megyeszékhely 2010-ben a megtisztelő „Európa Kulturális Fővárosa” címet.

Az olyan látványosságok, mint a Cella Septichora, az Ókeresztény Mauzóleum, a dzsámik vagy a Dóm is mindenképpen megérnek egy látogatást, de szubjektív listámra ezek ezúttal azért nem kerültek fel, mivel hajdan vagy napjainkban egészen más funkciót töltöttek be az emberek életében, mint egy „klasszikus” értelemben vett, festményeket, szobrokat vagy iparművészeti remekeket felvonultató múzeum.

1., Zsolnay Negyed – Gyugyi gyűjtemény
Ha Pécs, akkor Zsolnay! Anno már megboldogult tárlatvezető-gyakornok koromban is elbűvölt ez a kiállítás. Ehhez nemcsak az itt kiállított mintegy 600 (!) darabnyi eozinporcelán sejtelmes ragyogása járult hozzá, hanem az a tény is, hogy minden darab egyedi, akár az elkészítés módját, akár csak a forma-, a szín-, de még a szimbólumvilágát tekintve is. Az eredetileg dr. Gyugyi László által gyűjtött porcelánok az EKF-projekt keretében kerültek haza az Egyesült Államokból. A gyűjtemény a Zsolnay aranykort idézi, a historizáló és szecessziós stílusban készített iparművészeti remekek ugyanis valóban rendkívül ritkák, hiszen a gyár ezeket a darabokat csak világkiállításokra és nívós versenyekre készültek. A vázákon és egyéb porcelánokon olyan neves festők keze is munkálkodott, mint pl. Rippl-Rónai Józsefé. A gyűjtemény a Sikorski-villában lelt otthonra, a Zsolnay negyedben, amelyben ezen kívül még számtalan más állandó és időszakos kiállítást is meglátogathatunk (pl.Rózsaszín kiállítás, Családtörténeti Kiállítás, Zsolnay Mauzóleum, Planetárium, Bóbita Bábszínház), de már a csodásan kialakított, Zsolnay-kerámiákkal tarkított kertben tett séta is felér egy felüdüléssel. Ha ennek ellenére is úgy éreznéd, hogy még nem volt elég a kerámiákból, látogass el a belvárosi Zsolnay Múzeumba is és a rengeteg egyéb iparművészeti portéka mellett nézd meg a csodás eozinhattyúkkal ékített díszkutat is!

2. Csontváry Múzeum
A Szent István téren büszkélkedő, pár éve homlokzatfelújításon átesett Csontváry Múzeum az a hely, ahová minden évben szinte már rituálisan elzarándokolok. Alapból is rajongok a 19. század második felének impresszionista alkotóiért, hát még Csontváry-Kosztka Tivadar festészetéért. A saját korában különcnek tartott művész (férfiként nem ivott és nem dohányzott) képeiben (szerintem) sokkal több van, mint amit a „Magányos Cédrus” című műve alapján gondolnánk róla. Grandiózus méretű, különleges témákat és tájakat bemutató festményein vibráló színek, élénk fény-árnyék hatás teszik már-már élővé a látottakat. Mindezen felül szinte mindegyik képben van egyfajta furcsa és kissé nyugtalanító titokzatosság is. Talán ez utóbbi miatt érzek rá késztetést, hogy időről-időre visszatérjek a múzeumba és újra megcsodálhassam a napút festőjének lenyűgöző munkáit. A fentebb már említett „Magányos cédrus” mellett, megtekinthetjük itt egyebek mellett a Bábel, a „Római híd Mosztarban”, „A Tarpatak a Tátrában” és a „Kocsizás újholdnál Athénban” nevű festményeket is.

3., Vasarely Múzeum
Amennyire imádom az impresszionizmust és a szürrealizmust, annyira nem volt régebben kedvencem az ’50-es, ’60-as évektől kezdődő pop-art stílus. Személyes ellenszenvem ezekkel a festészeti stílusirányzatokkal egészen addig tartott, ameddig a régi alma materem tanáraival és diáktársaimmal nem tettünk egy látogatást a Vasarely Múzeumban. A nemrégiben felújított múzeum képei betekintést adnak az op-art stílus kialakulásának folyamatába, amely stílus „feltalálója” a haláláig Franciaországban élt, ámde Pécsen született Victor Vasarely, születési nevén Vásárhelyi Győző volt. A nemzetközi ismertségnek örvendő művész volt az optikai festészet, azaz az op-art atyja. A Zebra 1938 változataitól képről-képre fokozatosan jutunk el a geometrikus, fekete-fehér művekig (Taymir II 1956, Bethel 1957).

4., Modern Magyar Képtár
A Janus Pannonius Múzeumhoz tartozó, modern művészeti irányzatokat bemutató, országos szinten is nagynak számító gyűjtemény (több mint 10.000 műtárggyal rendelkezik!) a 19. és a 20. század neves alkotóinak munkáit tartalmazza. Éppen ezért a Csontváry Múzeumhoz hasonlóan valóságos Édenkert számomra és mindazok számára, akik kedvelik az elmúlt évszázadok művészetét. Az 1956 végén megnyílt tárlaton olyan alkotók műveivel találkozhatunk, mint Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Tihanyi Lajos, Czigány Dezső, Berény Róbert, Bálint Endre vagy éppen Korniss Dezső. A nagybányai művésztelep alkotásainak bemutatásával kezdődik, majd a II. világháború végének évében keletkezett képekkel végződik a festmények sora.

5. Martyn Ferenc Múzeum
A Káptalan utca 4. házszáma alatt található épületben került kialakításra a Martyn Ferenc Múzeum. A kaposvári születésű szobrász-festő munkái a modern magyar művészet meghatározó elemei. A szobrász nemcsak maga szeretett alkotni; rendszeresen szervezett művésztáborokat is tanítványai részére. Kedvenc külföldi város Párizs lett, itt tanulmányozta a 20. század elejének festészeti és szobrászati stílusirányzatait, majd a második világháború után a nonfiguratív irányzatok egyik legfontosabb hazai képviselőjévé vált hazánkban. Maga a múzeum 1974-ben nyílt Pécsett, amely Martyn Ferenc munkásságát igyekszik átfogóan bemutatni az érdeklődők számára.

Készítette: Méhes Judit          Fotók: Wikipédia