A látványos és híres műemlék mind a mai napig sok boldog pillanatot okoz azoknak az embereknek, akik ellátogatnak oda.

Az épület Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében áll, az Öreg-Túr partján, és érdekesség, hogy műemlék jellege ellenére mind a mai napig működőképes, a látogatók nagy örömére. A területen nem ez volt az első malom, először 1181-ben tesznek említést róla, a Váradi Regestrumban, ugyanezt az időpontot jelölve meg az építésének évének. Erről nem maradt fent semmilyen konkrétum sem, a jellegét sem ismerjük (vagyis hogy vízi, vagy szárazmalom volt-e). A tulajdonosa neve viszont napvilágot látott: Eleus (alias Illés).

forrás: latogatokozpont-szabolcs.hu - főkép forrás: minimagyarorszag.hu

1315-ben már biztos hogy vízimalom állt itt, az akkori városközpont közvetlen közelében, és több évszázadig a Kölcsei és a Kende családok uralták helyet. Az előbbiek nem voltak hajlandóak egyszer katonákat küldeni Károly Róbert hadjáratába, így ő megfosztotta birtokuktól. Ezután kisebb viaskodás alakult ki a terület körül, a család mindenáron vissza akarta szerezni – szerinte – jogtalanul elvett birtokát. Erre egészen az 1340-es évekig várni kellett, de akkor elnyerték Nagy Lajos kegyét azzal, hogy támogatták őt a kunok elleni háborújában. A Kölcsei család 1481-ben eladta birtokrészét a Perényieknek, majd 1515-ben Kende Péterhez került Istvándi a vízimalommal együtt.

A térség történetét ezután kisebb homály fedi, de az 1752. év nagy fejlődést tud felmutatni a malom történetének szempontjából, mivel ekkor a régi épület helyére egy másik, új, háromkerekes malom épült fel. Ekkor a Kende család már bárói címmel rendelkezett. 1927-ben aztán szükség volt egy nagyobb korszerűsítésre, aminek köszönhetően még 1945-ben is a család birtokában volt a terület, utolsó tulajdonosa pedig Dr. Kölcsei Kende György volt. Ezután a termelőszövetkezet birtokába került, akik égisze alatt bár működött, de folyamatosan pusztult, régi pompája eltűnt, a szó szerinti összeomlás szélére került. Ezt az állapotot orvosolta egy ismételt, felújításokból álló kisebb sorozat. Az utolsó húsz évvel ezelőtt történt, 1998-ban. A műemlékké nyilvánítás óta a malom történetét bemutató múzeumként működik.

forrás: móricz csaba - indafoto.hu