Szent Péter templom:
A város egyik jelképe a templom barokk tornya. 72 méteres magasságából csodálatos kilátás nyílik a városra. Nagy Péter is szívesen mászott fel a toronyba – akkor még nem volt lift – egy kis bámészkodásra. Amikor kigyulladt a templom, a cár személyesen is segédkezett a tűzoltásban. A gyakori tűzesetekről egy érdekes történet:
Egy tűz után az építőmester a munka végén felerősítette a toronyra az aranykakast, majd megivott egy kupa sört, és utána ledobta a magasból a kupát és azt mondta, ahány darabra törik a kupa, annyi évig marad fenn a torony. A kupa egy szemétdombra esett és két darabra tört, napra pontosan két év múlva tüzérségi talált érte a tornyot.
Egy másik történet: A várost hol németek, hol svédek, majd oroszok uralták. Egyszer a toronyból figyelő „sasszemű” őrszem riasztására, aki egy hatalmas porfelhőt látva azt hitte, hogy Napóleon hadai érkeztek meg. A riasztásra a városon kívül lakók bemenekültek a várba, de előtte felégették házaikat, templomaikat és a gabonaföldeket. Később kiderült, hogy a porfelhőt egy tehéncsorda okozta.
A templomot 1209-ben említi egy oklevél. Eleinte csak egy egyszerű csarnokból állt. A XV. században építettek át háromhajós, körfolyosós bazilikává. A templom 1523-ig katolikus templomként működött, a reformáció után evangélikusként működött.
A Szent Péter templom közelében láthatjuk a Grimm mesékből ismert „Brémai muzsikusok” szobrot, mely a testvérváros Bréma ajándéka.
A Dóm:
Az óváros minden utcája a Dóm térre vezet. Szűz Mária Dóm a Baltikum legnagyobb temploma. A vörös téglás katedrálist Albert püspök kezdte építeni, kriptája is itt található. A Szűz Máriáról elnevezett dóm ékessége 1884-ben épült, 6768 sípból álló orgonája, amely annak idején a legnagyobb volt a világon, felavatására Liszt Ferenc komponált zenét.
A Dóm tetején hatalmas kakas jelzi, hogy Rigában az evangélikus a vezető vallás. A kerengőben látható az eredeti rézkakas a toronyról.
A Szent Jakab templom:
A Szent Jakab-templom Riga fő katolikus temploma. Karcsú, zöld tornyának tetején arany kakas ül. Ez a rigai városképet meghatározó három fő épület egyike. 1552-ben a Szent Jakab-templomban tartották az első lutheránus istentiszteletet Lettországban, de amikor 60 évvel később Báthory István lengyel király birtokba vette a várost, a templomot átadta a katolikusoknak.
A közelében van a parlament épülete, amelyet 1991-ben elbarikádoztak a szovjetek elől. Az egyik barikád maradványai közszemlére téve láthatók a templom előtti téren.
Egyéb látnivalók Rigában:
A rigai piac:
A központi piac (Centraltirgus) hatalmas léghajó-hangárokban kapott helyet. A csarnokok eredetileg Zeppelin-hangárnak épültek. A piaci választék óriási és az egyes hangárokat a különböző élelmiszerekre szakosították.
A „három fivér” ház:
Az óváros legrégebbi középkori lakóházait nevezhetjük „három testvérnek” is, mivel egy család három férfitagja építette.
Az épületek előtti magyar zászló ne tévesszen meg senkit, nem a magyar követség költözött az ódon házba, csak az idegenvezető mutatja az irányt.
A Svédkapu:
Svéd kapu az egyetlen épségben fennmaradt városkapu, amely egy átjáró volt a városfalon. Itt vezették az elítélteket a vesztőhelyre, a hóhér a kapu melletti házban lakott, és ablakába piros rózsát tett, ha kivégzés volt várható.
A városfal mentén tovább sétálva a hatalmas, vöröstéglás Lőportorony tűnik elénk.
A rigai vár:
A fehérfalu rigai vár nem tűnik erődítménynek, távolról inkább a lőportornyot véltem annak. A történelme során háromszor is újjáépítették, az külön érdekesség, hogy a rigai polgárok rombolták le egyfajta testvérháborúban, majd ők is építették újjá.
Érdekesség:
A Riga moped:
Az 1970-es, 80-as években, hazánkban is népszerű kismotorról számos szólás is született.
„ Laza vagyok, mint a rigalánc” – „Nem szerelt még eleget, vegyen Riga mopedet” – „Klassz ez a Riga, megy, mint a csiga”
Nézzünk meg egy videót a városról:
Riga legjobb áru szállásai online foglalással:
Szerző&fotók: Vincze Péter Antal
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk