Kréta, Görögország legnagyobb szigete, mely egyben a legdélebbi is. Olyannyira, hogy a déli partját már a Líbiai-tenger mossa.
De, miért is van Krétának ezer arca?! Ezt a kérdést próbálom megválaszolni azoknak - néhány részes cikksorozattal-, akik kevésbé ismerik ezt a meseszép szigetet.
Kréta egy hatalmas sziget, területe valamelyest megközelíti az egész Dunántúlét, 8336 km2 egészen pontosan. Az utazási irodák két felé szokták bontani Krétát, kelet és nyugat. Ezen belül az sem mindegy, hogy észak vagy dél, hiszen minden terület más és más érdekességet rejt a turisták számára. A szigeten két repülőtér is található, az egyik Herakliónban, amelyről a keleti régiót érhetjük el könnyen, a másik pedig Chaniában, ami a nyugati féltekre érkező turisták számára könnyíti meg az utazást.
Krétát joggal nevezik Európa bölcsőjének, hiszen itt jött létre az első fejlett civilizáció, a Minószi (megközelítőleg i.e. 2700-1420), melynek székhelye Knósszoszban volt. Ehhez az időszakhoz számos legenda fűződik, mint például Minósz király, Thészeusz és a Minótauroszé, vagy Zeusz, valamint Europé kapcsolatából létrejött Európáé is.
Fővárosa Heraklion (Iraklion), mely nagyjából középen helyezkedik el, de inkább már Kelet- Krétához sorolják. Több ezer év alatt rengeteg kultúra hagyta itt a kéznyomát, kezdve a Minószival, majd a mükénoszi a dór, folytatva a rómiaval, később a bizánci és a velencei, végül az Oszmán birodalom is igazgatta ezt a stratégiailag fontos szigetet egészen az 1900-as évekig, amikor is újra Görög fennhatóság alá került Kréta. Ez a sok kultúra és történelmi viszontagság formálta Kréta arcát és népét.
Szerencsénkre ezekből az időkből sok kézzel fogható emlék is fenn maradt az utókor részére. A főváros mellett megtekinthetjük a Knósszoszi palotát, melynek feltárása a mai napig is folyik. A bika ábrázolása fel-fel tűnik a falakon úgy, mint a Herakliónban található régészeti múzeumban is. Páratlanul sok leletet találtak a feltárások alkalmával, melyekből igen sok egészen jó állapotban került elő. Számomra a legszebbek és legérdekesebbek az ékszerek a bikákat ábrázoló szobrok és a koporsóként használt agyag edények és csontládikók. A Knósszoszi palota mellett még két nagyobb palota maradványait találták a szigeten a Fesztoszi és a Máliai romokat, viszont a Knósszoszi volt az uralkodóé, Zeusz legkedvesebb fiáé, Minószé.
Heraklión is büszkélkedhet történelmi látnivalókkal, mint például a Velencei korból fenn maradt Rocca A Mare erőd, melynek építését 1523-tól datálják.
Mint ahogy az erődöknél már megszokhattuk igen hányatott sorsú volt ez is. Előbb a délről érkező mórokkal, majd a kalózokkal és később az Oszmánok ágyúival kellett megbirkóznia.
Sajnos a város a II. Világháborúban több bombázáson is átesett, így az épületek nagyrésze elpusztult. Viszont a városközpontban épségben megmaradt egy velencei szökőkút, melyet sokszor csak oroszlános szökőkútnak neveznek, a Morosini. Ebből az idből maradt fent a várost körbe vevő fal, a régi kikötő és dokkok maradványai is.
Ajánlom a város körbejárását kisvonattal, ami szinte minden nevezetességnél megáll, valamint a kikötővel szemben lévő halas éttermet, ahol állítom, hogy életem legfinomabb tengergyümölcsei rizottóját ettem.
Szerző&fotók: Hajdu-Felső Bernadett
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk