A sok magyar utazó számára kedves MALÉV Zrt.  66 év működés után csődvédelmet kérve 2012. február 3-án függesztette fel végleg  járatainak üzemeltetését. Ennek okai sokrétűek voltak, az ügy károsultjai közül vannak, akik a mai napig sem kaptak kártérítést.

Ilyen volt a Malév csődje: 

2012 február 3-án bombaként robbant a hír, hogy a MALÉV felfüggeszti a járatainak működését. Szinte senki sem  gondolta volna, hogy a Helsinkiből felszálló MA 745-ös számú Boeing 737-es repülőgép lesz a Magyar Légiközlekedési Vállalat (Malév) utolsó járata. Mégis bekövetkezett a baj, ugyanis a Helsinki és Budapest között közlekedő menetrend szerinti repülőgép 2012. február 3-án 9 óra 45-kor ért földet Budapesten, ezt követően peedig már soha többé nem emelkedhetett a levegőbe újabb menetrendszerinti Malév-járat.

A Malév csőd okait sokan és sokféle módon magyarázták az eset után. Íme néhány jellemző vélemény a sok közül;

• Egyszerűen felelőtlen volt a cégvezetés, nem volt megfelelő  ellenőrzés a gazdálkodása felett. Sok volt a potyázás, pazarló módon működött a cég több kormányon is átívelő évtizeden át.

• Hatalmas hitelállományt ( kb. 170 Milliárd Ft) görgetett maga előtt a Malév, amire a 2007-es nagyon elrontott privatizáció csak rátett egy lapáttal. (áron alul értékesítették a céget egy orosz tulajdonosnak, aki a vállalásaiból semmit sem tudott önállóan megvalósítani)

• A gyakran változó cégvezetők változó stratégiákkal próbálták helyrehozni a Malév gazdálkodását, de senkinek sem volt elég ideje, hogy végig vigyen egy koncepciót. Volt olyan vezető is, akinek semmi köze nem volt a közlekedéshez.

• Túl drágán lizingelték a repülőgépeiket, amelyeket csak alacsony töltöttséggel tudtak üzemeltetni.

• Hiányzott a politikai akarat.  Bár a magyar kormány a Malévot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette, a csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetése után a hitelezők  nem kezdeményezhettek csődeljárást a Malév ellen. Azóta sok problémás céget szívügyként kezelt a magyar kormány, pénzt és lehetőséget kaptak az átszervezésre és növekedésnek indultak, a Malévnál ez másképp ment. 

• A  Wizz Air úgy lett sikeres a magyar piacon, hogy előtte „eltakarította” azz útból a Malévot, úgy, hogy feljelenttette  Európai Uniónál a Malévot a tiltottnak számító támogatások miatt. A csőd után sok malévos a Wizz-Air munkatársa lett

• A Malév korszerűtlen működési modellje nem vehette fel a versenyt a dinamikus árazású és alacsony költségekkel működő fapados légitársaságokkal

  ---

Mi történt a Malév utasainak és partnereinek a pénzeivel ?

 2012 február 3-án több mint 7200 utas készült arra, hogy aznap rezpülni fog a társaság valamelyik járatával, összességében pedig 750000 utast érintett a Malév csődje.   A MALÉV csődöt követően az utazók közül sokan hosszú időn át sikertelenül próbálták visszaszerezni kifizetett, de fel nem használt jegyeik árát  a  IATA-nál lévő   ( Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségnél ) 15,7 millió dollárból (kb. 5 milliárd forint) A legjobban azok jártak, akiknek a bankjuk visszafizette a bankkártyával kifizetett összeget. Mások esetében 8-10 év telt el, mire visszakaphatták a jegyek árának kb. 60-70%-át (nem  a teljes összeget fizették ki). Az értékesítésben résztvevő utazási irodákon keresztül ment a kifizetés kamatok nélkül. Az utazási irodák alapvetően rosszabbul jártak. Sokan közülük semmit sem kaptak a kifizetett jegyekből, míg több utazási iroda pertársaságba tömörülve próbált érvényt szerezni jogos követeléseinek.

Malév nosztalgia;

•   A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálja közelében kialakított területen ma is sok régi MALÉV gépet és emléket mutat be az Aeropark magyar repüléstörténeti múzeum, ami most is nyilvánosan látogatható. 

•   Az egykori malévos dolgozók – pilóták, utaskísérők, földi kiszolgálók – minden évben találkoznak február 3-án a Malév "halálának" napján, hogy megemlékezzenek az együtt eltöltött éveikről.

  ---