Ugyanis 1873-ban, éppen ezen a napon történt, hogy Pest-Buda és Óbuda egyesülésével létrejött az egységes Budapest, valamint Budapest Székesfőváros közgyűlésének alakuló ülése is ekkor zajlott le. E fontos esemény miatt nyilvánították november 17-ét Budapest „születésnapjává”. Az alábbiakban hoztunk néhány érdekességet fővárosunkról, amiket talán nem tudtál eddig.

Kik alapították a várost?

   Az ősidőktől lakott környék elsőismert lakói a kelták, majd a rómaiak voltak. A mai nevén Óbudaként ismert városrész a római időkben az Aquincum nevet viselte. A római helytartók innen kormányozták Alsó-Pannónia tartományát, majd a népvándorlás korában a különböző népcsoportok közül végül a magyarok érkeztek a területre, akik 900 körül vették birtokba a főváros vidékeit. Az általuk létrehozott, az Árpád-korban virágzó települést azonban az 1241-es tatárjárás pusztította el. A fellendülés időszaka Mátyás király nagyszabású építkezéseihez és az udvarában megjelenő humanista gondolkodókhoz köthető, amelynek a törökök vetettek véget. Buda csak a 18. századra nyerte vissza városias kinézetét, amely azonban a 19. században hatalmas fejlődésbe torkollott, amelynek köszönhetően 1873-ban létrejött az fentebb említett városrészekből Budapest.

Milyen látványosságokat néznek meg először a turisták?

   Eddigre egyértelművé vált, hogy Budapest az ország legjelentősebb és legtöbb lakossal bíró (1,7 millió fő) városává vált, napjainkban pedig már a világvárosok sorába is belépett. A főváros jelentős turisztikai vonzerővel bír: az örökpanorámás Duna-part, az UNESCO-világörökség részét képező Budai Várnegyed a Dunával (1987) és az Andrássy úti palotasor (2002) egyaránt feledhetetlen látványt nyújtanak minden belföldi és külföldi turista számára, és ezek még csak a külső helyszínek! Budapest nem kevesebb, mint 223 múzeummal és kiállítással büszkélkedhet. Aki turistáskodni akar a fővárosban, annak nem szabad kihagyni a Magyar Nemzeti Galériát, a Nemzeti Múzeumot, a Szépművészeti Múzeumot, de az Iparművészeti Múzeumot sem. A Budai Várnegyed a Mátyás-templommal és a Halászbástyával egy az egyben a turisták nagy kedvence. Híresebb épület még a világ egyik legszebb parlamentje, az Országház, a Szent István-bazilika, a Magyar Állami Operaház, a Puskás Ferenc Stadion, a Budapesti Operettszínház, a Madách Színház, a Pesti Színház és a Nemzeti Színház is. A gazdag kulturális kínálatot nyaranta tovább színesítik a különféle szabadtéri rendezvények, koncertek és előadások is, mint amilyen például a nemzetközi szinten is jelentős Sziget Fesztivál. Az utóbbi időben nagyon kedveltté váltak Budapest különleges, egyéni hangulatú romkocsmái is a külföldi látogatók körében.

Melyik a város legfelkapottabb parkja?

  A város számtalan könyvtárral rendelkezik, ezek közül kiemelkedik az Országos Széchenyi Könytár, amelynek kézirattára több, rendkívül értékes könyv- és írástörténeti emléket is őriz. Ezenfelül fontos szerepet tölt még be a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az ELTE könyvtára, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár is a tudásra szomjazó lakosság körében. Ha már van egy könyvünk, nem árt, ha szép környezetben olvasunk. Erre jó lehet a fővárosban található kávézók bármelyike, de ha a szabad ég alatt élveznénk kedvenc történetünket, vegyük az irányt a Városliget felé! A Vajdahunyad várának látványával fűszerezett Városliget és a Hősök tere nagyszerű kikapcsolódási pont lehet. Nem mellesleg pedig itt található a Fővárosi Állat- és Növénykert is. Népszerű park még a Népliget, a Margit-sziget, de az Óbudai-sziget is.

Budapest miért a „vizek városa”?

   Budapest 1934-ben nyerte el a fürdővárosi rangot. Nem véletlenül, hiszen csaknem 80 darab termálforrás fakad, mint a budai, mint a pesti oldalon egyaránt. Ezek között akadnak valódi gyógy- és termálvízzel, ásványvízzel, de keserűvízzel rendelkezők is. A források hőfoka a 25 Celsius foktól egészen 78 Celsius fokig is terjedhet. A különleges összetételű gyógyvíz tíz fürdő ellátását biztosítja, így garantáltan felfrissíthetjük magunkat egy fárasztó városnézős nap után ezek egyikében. A legismertebb fürdők talán a Gellért-, a Széchenyi-, a Rudas-, a Lukács-, a Római-és a Palatinus fürdők, a trópusi hangulatú Aquaworld pedig az egész családnak felejthetetlen élményt ígér, ahol még a szörfözést és a búvárkodást is kipróbálhatjuk.

Hányféle közlekedési eszközt használhatunk Budapesten?

  Azt tudtad, hogy Budapesten összesen 11 féle közlekedési eszközzel juthatsz el A pontból B pontba (az autón kívül)? Ezek között szerepel a szinte már klasszikusnak mondható metró, villamos, HÉV és autóbusz, de aki nosztalgikusabb vagy éppen extrémebb élményre vágyik, az felülhet libegőre, siklóra, gyermekvasútra, de akár még hajóra is szállhat – a város egyébként is egy új arcát mutatja a víz felől szemlélve. Budapestről indulva 25 európai fővárosba lehet szárazföldön eljutni; a nemzetközi vasúti járatok száma eléri az 50-et is. A vasúti pályaudvarok közül országos szinten is kiemelkedik a nagyobb forgalmat lebonyolító Nyugati, Keleti és Déli Pályaudvar. Ha csak a főváros budai oldaláról a pesti oldalára való átkelésről (vagy visszaútról) van szó, érdemes tudni, hogy a Duna teljes budapesti szakaszán összesen 15 híd ível át, ezek közül 13 a közúti forgalomé, 2 pedig vasúti híd. A legrégibb híd a Széchenyi István által építtetett Lánchíd, a leghosszabb pedig a 2008-ban átadott, 1861 méter hosszúságú Megyeri-híd. De ha repülővel indulunk külföldi utazásokra, az esetek túlnyomó többségében ez a járatunk is a főváros melletti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről indul.