Egy kis tolna megyei völgyben épült meseszép szerb ortodox kolostorban és a templomában jártunk Grábócon. Az Utazási Élmények facebook csoportban kaptam az ötletet hozzá, hogy felkeressem ezt az eldugott helyet Tolnában.
Bonyhád közelében található a Szekszárdi-dombság alig 200 lelkes zsákfaluja Grábóc. Kevesen ismerik, pedig ritkán látható szépségű kincs található a kis falu végében. Érdekes és nagyon szép élmény, amit kb.. egyórás kitérővel meg lehet látogatni, ha valaki Szekszárd és Pécs között autózik. Garantáltan megéri a ráfordított időt időt ez a kiruccanás, hisz sehol nem látni hasonlót.
A festői táj vitathatatlanul szép, Grábóc zsákfalu jellege pedig garantálja a nyugodt milliőt az elmélyüléshez. A közelben most is fellelhetőek az egykori Árpád-kori bencés apátság megmaradt falai. A faluba érkezve Magyaroország egyetlen aktív szerb ortodox kolostora és a mellette álló, díszes ikonosztázú szépen felújított kis barokk temploma láttán elámul az ember a gondosan kidolgozott apró részletekben is szép látványtól. A kolostorba a zsákfalun átvezető úton lehet eljutni egy kapun keresztül.
A közeli parkolóból egy kis híd ível át egy patak felett. Jobbra mindjárt egy kétszintes kútház áll, ahol bárki megkóstolhatja a helyi ivókút vizét. A házikó lenti szintjén van a forrás, fent pedig a kapus szobája, ahol régen az odaérkező betegeket látták el. A díszes kútház valószínűleg a török időkben épülhetett, amire a szamárhátíves faldíszítéséből lehet következtetni. A kútház felett baloldalt található a ma is működő szerb-ortodox kolostor kétszintes épülete. Vele szemben áll a sárgára festett Szent Mihály és Gábriel arkangyaloknak felszentelt díszes külsejű templom. Még a kolostor pecsétjén is Mihály arkangyt ábrázolták pallossal és mérleggel a kezében.
Grábóc templomának története az 1300-as évekig nyúlik vissza, akkoriban egy bencés zárda és templom működött a faluban, aminek romjai a szerb temetőtől északnyugatra most is meg lehet találni egy bokros területen. Grábócon azok a török elöl menekülő szerb szerzetesek települtek le, akiket a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban űztek ide a portyázó törökök. Az első években csak fatemplomot építettek maguknak, később pedig a budai basa engedélyével 1587-ben kőtemplom épült, amit a törökök 1667-ben leromboltak. , Csak 1711-től tértek vissza a szerzetesek néhány szerb családdal közösen. Újra építkezésbe fogtak és 1738-ben elkészült a most is látható csodaszép templomuk. Később a harangtorony, a szentély és a csodálatos ikonosztáz is elkészült. A templomban ereklyeként őrzik Szent Borbála vértanú homlokcsontjának egy darabját. Grábóc egyben búcsújáró hely is. A szépen díszített kolostorépület 1787 őta áll a templom mellett, mai formáját 1895-ben nyerte el. A kolostorhoz egykor 182 holdas birtok, erdőség, haszonállatok is tartoztak. Utolsó igumenje, Babic Aleksej sírja a templom mögötti temetőben található a több egykori szerzetes sírja mellett. 1987 ben fejeződött be az épületegyüttes teljes felújítása.
1994 előtt szociális otthon működött a helyén, akkor kapja vissza a szerb ortodox egyház a tulajdonát. A kolostorban 2008-ig a szerb egyházi hivatal kapott elhelyezést. Jelenleg két apáca és egy szerzetes él a falai között, Ők engedik be a látogatókat 500 Ft-os belépődíjért.
Grábócon ortodox búcsúkat is rendeznek a Péter és Pál napja utáni vasárnapokon. Az Istentiszteletet követően körmenetet tartanak, azután pedig a hívők és a látogatók megszentelt, borral átitatott kalácsot kapnak, és táncos mulatság következik.
A templom mögötti kertben egy árkádos épület mögött nevezetes szerb ortodox templomok makettjei sorakoznak.
A Grábóci kiruccanás végén érdemes felmenni a falu feletti Mária-kilátóba, ahonnét meg lehet csodálni a meseszépen hullámzó tolnai táj szépségét.
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk