Eger történelmi városa az Eger patak mellett épült, közvetlenül István király uralkodása előtt. Később itt létesült az államalapítás után az Egri főegyházmegye, ami egy igen terebélyes területet foglalt magába, a Bükk-vidék belsejétől egészen az ukrán Kárpátokig. Az Árpád-kor elején gyenge erődítményként tartották számon, és az egri püspök székhelye volt. A tatárjárás az akkori Eger területén is rajta hagyta halálos bélyegét. Amikor a tatárjárás lezajlott az országban és a tatárok elhagytak a magyar területeket, az országos várfelújítás részeként az egri vár falait és védműveit jelentősen megerősítették.
Az eredeti, váron belül található székesegyházat Szent János evangélista tiszteletére építették, és ennek a nevét a krónikások is átemelték,
a 14. század derekán Szent János evangélista várának hívták a várat.
Az azt követő évszázadokban nem volt jelentős szerepe a magyar történelem alakulásában, nem vették ostrom alá és fontos végvári szerepeket sem töltött be. Mindezek ellenére a tüzérség megjelenésével a magas, vékony falak által nyújtott védelem elavulttá vált, és a vár közelében található dombot el kellett keríteni védelmi okok miatt. Első fontos védelmi szerepét a cseh husziták ellen vívott háborúban szerezte, Egerben látták el a háborúba tartókat fegyverekkel és élelemmel.
forrás: wikimedia.org
Bringás kalandok a Pilisben
A titokzatos nő, Tata
Új funkcióval bővült az ingyenes Kerékpárosbarát app. 15 ezren használják már
Az 1521-es mohácsi csata után vált igazán fontos erősséggé, mert egy „jelentéktelen” északi erődítményből hirtelen Magyarország egyik legjelentősebb végvára lett. Éppen ezért egy olasz mesterember tervei alapján a várat kívülről és belülről egyaránt megerősítették, és 1548-ban a várkapitánysági posztot Dobó István felvidéki nagybirtokos kapta meg. A várat akkoriban a Felvidék kapujának tartották, és azért kellett megtartani, nehogy a törökök tovább tudjanak nyomulni a mai Szlovákia területe felé. Dobó elsődleges feladata az volt, hogy minél tovább tartsa a várat, addig, amíg a magyar nemesek és a király erősítést nem tudnak küldeni. (Az erősítés aztán a vár ostromakor, 1552-ben elmaradt) A hadjárat ebben az évben, ősszel került megszervezésre, a török hadsereg élén pedig Hadim Ali budai beglerbég állt. Másfél hónapnyi ostrom után a török hadsereg tovább állt, maga mögött hagyva a háborúval sújtott Eger várát.
A magyar veszteségek ellenére ez volt történelmünk egyik legjelentősebb diadala.
A leghíresebb ezt az eseményt feldolgozó kötetet pedig azóta az iskolákban kötelező olvasmányként kell minden tanulónak elolvasnia. Gárdonyi Géza Egri csillagai azóta is az egyik legkedveltebb regény az iskolások köreiben.
forrás: drone4u
A javítási munkálatokat Bornemissza Gergely, Ottavio Baldigara és Christoporus Stella tervei alapján végezték el. Többek között megemelték a helyőrség létszámát 7000 főre, és korszerűsítették a védműveket. Minden magyar próbálkozás ellenére 1596-ban a török sereg egy rövidke ostrom után átadta a várat III. Ahmed szultánnak.
A nagy rémálom, a Felvidék török kézre kerülése ezek ellenére meghiúsult.
A várat az elmúlt harminc évben többször is felújították, és azóta megkapta a műemlék státuszt is. Látogatható a Dobó István vármúzeum, ahol többek között meg lehet tekinteni a képtárat, a börtöncellákat és a Dobó-bástyát is. Időszakos kiállítások közé tartozik a
panoptikum, ahol az Egri csillagok szereplőit lehet megcsodálni viaszból elkészítve, életnagyságban.
forrás: drone4u
