Chicago, „A szelek városa”, egy azok közül az amerikai városok közül, amelyekről szinte mindenki hallott már – de ezzel együtt is nagyon keveset tudunk róla.
Chicago az USA harmadik legnépesebb városa, 2,7 millió lakossal (külterületekkel ez majdnem 10 millió, egy harmad magyarországnyi területen). Jelentős gazdasági központ az Egyesült Államok egyik legészakibb államában, a Nagy-tavak, azon belül is a Michigan-tó közvetlen szomszédságában.
A város a Chicago névet az egyik, az újkor idején még itt élő indián törzstől kapta, ugyanis akkoriban ezt a vidéket végtelen mocsaras láp borította,
így pedig ráragadt a „Checagou” elnevezés (tükörfordításban: fokhagyma, vadhagyma).
Később az ide települő európai gyarmatosítók is ezt a nevet használták az itteni folyóra – jobb elnevezés híján. (Az is igaz, hogy akkoriban még „Chetagu” és „Shikago” volt. A 19. század közepe óta több tucatnyi becenév ragadt a városra, ezek közül pedig egyértelműen „A szeles város” a legnépszerűbb és legszélesebb körben elterjedt ragadványnév. Ez az elnevezés először 1858-ban került említésre a Chicago Tribute egyik akkori számában, de igazán hírhedtté a The Sun című lap tette 1880 körül, amikor egy cikkben a szerkesztő így hivatkozott rá. 1893-ban is előtérbe került a név, amikor a New York-i képviselet így gúnyolta ki a város időjárását, a Világkiállításért vívott intenzív harcban.
Viszont a gúnyolódás a visszájára fordult – ugyanis a chicagóiaknak megtetszett a név, és innentől már ők is így kezdtek el hivatkozni magukra.
Utazási Tipp |
Az USA legjobb utazásai |
A város számunkra ismert története a gyarmatosítással kezdődött a 18. század derekán, majd akkor normalizálódott a helyzet a gyarmatosítók és az őshonos potawatomi indiánok között, mikor egy haiti származású férfi összeházasodott a helyi törzsfőnök lányával. A boldogságos frigy viszont nem tartott sokáig, ugyanis a származása miatt bezárták őt a detroiti börtönbe, és a függetlenségi háború teljes egészét ott töltötte. 1795-ben egy kereskedelmi központ létesült a mai Chicago területén, majd 1803-ban egy erőd is létesült a településen. Ez azonban nem sokkal később, 1812-ben egyenlővé vált a földdel a brit-amerikai háború során. Ez olyannyira kihatással volt a terület életére, hogy senki sem mert ide utazni/költözni egészen 1833-ig. Ez az év viszont vízválasztóként funkcionált, mert ekkor 350 lakos települt le a hajdani erőd helyére. Ez év augusztusában lett Chicago a település neve, a városi rangot pedig négy évvel később szerezte meg, amikor csatlakozott Illinois államhoz.
Ahhoz, hogy a város mai arcát megérthessük, meg kell ismernünk a múltat, amiben megszerezte ezt a mostani arculatát. 1871-ben egy hatalmas tűzvész elpusztította az akkori település jelentős hányadát, így szükségessé vált a annak újjáépítése. A városépítési láz rengeteg extravagáns ötletet hozott magával, de ezzel párhuzamosan a lakosság száma is robbanásszerűen növekedni kezdett, olyannyira, hogy
1900-ra 1,7 millió ember lakta már a várost.
Ha a városban járunk, akkor az utunk minden bizonnyal rövidesen a Michigan-tóhoz fog vezetni, aminek a vize közel sem éri el azt tisztaságot, amit a háborítatlan évtizedekben magáénak tudhatott. A helyzet mondjuk közel sem olyan vészes, mint 1905 körül, amikor az összes szennyvíz ideömlött. Ennek orvoslására építettek egy zsiliprendszert és messzire vitte a káros anyagokat Chicagótól.
Egyeseket egy-két emlékfoszlány emlékeztethet arra, amikor 1920-tól kezdve Al Capone szépen lassan az irányítása alá vonta a várost, és egészen borzalmas állapotok uralkodtak egészen 1931-ig, a hírhedt maffiavezér börtönbe zárásáig. Ebben az időszakban jelentősen megcsappant a település külföldi reputációja, ennek ellenére sok múzeum és kiállítás eleveníti fel a gengsztervezér uralmát.
A Sears Tower, ami 1973-ban nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt, a világ legmagasabb épülete volt a maga 442 (527) méteres magasságával egészen 1998-ig, de azóta is az egyik legnépszerűbb látnivaló Chicagóban, és a város egyik jelképe lett.
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk