A hozzánk legközelebb eső festői tengerpartok Horvátországban, az Adriai-tenger partján húzódnak, így nem csoda, ha évente több tízezer magyar turista kel útra, hogy megismerkedhessen a gyönyörű, vadregényes partvidékkel, zsúfolt strandjaival, eldugott öbleivel és a régi műemlékekkel teli hangulatos városok sorával. Bár nagyon sokan kocsival vágnak neki az útnak, érdemes más módszerekkel is megpróbálkozni, ha fürödni szeretnénk az Adriában.
Vonattal az Adriára
Ez az egyik legkényelmesebb, ám talán a leghosszabb módja az utazásnak. Ma már nemcsak a MÁV kínál elérhető árú jegyeket a Horvátországba induló járatokra, de több nemzetközi vonatra is válthatunk menetjegyeket. Ezek többségét kényelmes hálókocsikkal szerelték fel, ráadásul több mint 56 féle tengerparti üdülőhelyre akár közvetlenül is lejuthatunk, így Splitbe vagy Rijekába is. Választhatunk ülő- vagy fekvőhelyes kupé közül. A többnyire Prágából induló nemzetközi járatokhoz buszcsatlakozások is tartoznak, így Rijekából könnyűszerrel juthatunk el Porecbe, Pulába, Baskába vagy éppen Crikvenicába. Ha inkább Splitre esne a választásunk, onnantól akár még Montenegró strandjaira is eljuthatunk. Az egyes menetjegyek árai 20-30 euró (kb.6000-10.000 HUF) között változnak. Ennél az utazási módnál már az ablak mellett elsuhanó táj is lázba hozza a látogatót, így aztán, ha eleinte nem is sok kedvünk volt a nyaraláshoz, a vonatozás biztosan meghozza a nyaralós hangulatunkat.
Busszal az Adriára
Szintén népszerű célja az Adriai-tengerpart megközelítésére. Elsősorban szervezett társas utak keretében juthatunk le busszal a legnépszerűbb horvát nyaralóhelyekre, de nemzetközi buszjáratok is üzemelnek a nyári időszakokban a magyar főváros és a legnépszerűbb horvát desztinációk között. Ez az utazási mód talán gyorsabb valamivel a vonatnál, de főszezonban, a turnusváltásnál rengeteg időt vesztegethetünk el a nyári időszakban gyakran kialakuló dugókban. Mivel a buszokon gyakran kevés a helyünk, nem tudjuk elégszer kinyújtóztatni tagjainkat és fél napnyi buszozás után már semmilyen pozicíóban nem érezzük jól magunkat. Szóval, ha csak néhány napra ruccannánk le az Adriára, lehetőleg kerüljük a buszozást, inkább turnusos nyaralás esetén preferáljuk a buszt. Hátránya, hogy útközben kevés a látnivaló és kevésszer áll meg a busz. Természetesen a minden földi jóval felszerelt nemzetközi járatok igyekeznek ezeket a problémákat kiküszöbölni, de a rendelkezésre álló utastér itt sem túl nagy.
Autóval az Adriára
Ha szeretünk vezetni, többször meg akarnánk állni vagy pedig minden eshetőségre felkészülve komplett pakkokkal telezsúfolni kocsinkat, az autókázás lehet a legpraktikusabb utazási mód számunkra. Ha nem vagyunk elég kalandvágyóak ahhoz, hogy egyedül útra keljünk, érdemes összefogni a baráti társasággal és akár együtt elindulni, így ha bármi gond adódna az út alatt a kocsinkkal, van kihez fordulnunk, esetleg átülnünk egy másik kocsiba. A kocsit akár felváltva is lehet vezetni és a benzinköltség is jobban megoszlik az utazók között. Szerencsére Horvátország nincs túl messze, így aztán Budapestről az M7 autópályáról a letenyei határátkelőn juthatunk át a határon, majd onnantól az A4-es autópályán folytathatjuk utunkat Zágrábig. Akárcsak a buszos kirándulás esetén, itt is készüljünk fel háromnapi – na jó, elég lesz pár órányi – hideg élelemmel, ha pedig vannak, akkor a gyerekeinknek is valamilyen játékkal, vagy filmmel, hogy le tudjuk kötni őket a határon való esetleges hosszadalmasabb várakozás közben. A déli országrészből érkezők többnyire a barcsi határátkelőt szokták használni, ám itt sajnos főúton kell haladni Kutina-ig, ahol viszont az A3-as autópályán utazhatunk már Zágrábig. A horvát fővárost kikerülve az A1-es autópályáról érhetőek el a leghamarabb a híresebb tengerparti városok, így Zadar, Trogír, Split vagy Sibenik. A magyar határhoz legközelebbi tengerparti település az egykor hatalmas népszerűségnek örvendő Fiume, ezt az A6-os autópályán át érhetjük el. Az Isztriai-félsziget és a Krk-sziget irányába a Fiuméből elágazó A7-es és az A8-as autópálya vezet.
Fontos tudnivaló, hogy Horvátországban fizetőkapus autópályákkal rendelkezik. Ez annyit takar, hogy a felhajtáskor kapunk egy igazolványt, amit a lehajtáskor a kapunál oda kell adni és a megtett út szerint kell kifizetni az autópálya-használatot. Készpénzzel és bankkártyával egyaránt fizethetünk, de az utóbbi megoldással mindenképpen rengeteg időt és bosszúságot megspórolhatunk, mert a készpénzes sorban sokszor fél órákat, de akár még órákat is várni kell a forgalom függvényében. További adalék, hogy a Krk-hídon való áthaladásért is fizetni kell, ám elég csupán odaúton, a visszaúton már nem kell! A hídon történő áthaladás díja 35 kuna lett 2021-ben.
Egy másik, az utazásunkat jelentősen megkönnyítő lehetőség az ENC-készülék használata. Igaz, hogy evvel is sorba kell állni, viszont sokkal gyorsabban végezhetünk és az úthasználati díj is sokkal alacsonyabb lehet. Ami viszont kissé húzós lehet, az az ENC ára, ahol a legkisebb csomag is kb. 380 kunába (kb. 17.0000 HUF) kerül. Leginkább akkor éri meg, ha egy évben többször is leutazunk a horvát tengerpartra. Az ENC-vel nincs külön teendő, a bekapcsolással sem kell bajlódni, csak a kapuknál az ENC feliratú sávba kell behajtani. A sorompónál vagy pedig az autópályáról történő lehajtáskor az eszköz csippan egyet, automatikusan regisztrálja az áthaladást és a kapu máris kinyílik.
Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk