A Balaton déli partján található Balatonboglár nemcsak üdülési lehetőségeiről és látnivalóiról híres, hanem a környékén elterülő, mintegy 3200 hektáros bortermő területről is ami Somogy megye egyetlen borvidéke.
A Balaton déli partján található Balatonboglár nemcsak üdülési lehetőségeiről és látnivalóiról híres, hanem a környékén elterülő, mintegy 3200 hektáros bortermő területről is ami Somogy megye egyetlen borvidéke. A névadó településen túl további 36 település része a borvidéknek, olyanok is, amelyek nem közvetlenül a Balaton partja mentén fekszenek (pl. Nagyberki vagy Csurgó). A szőlőterületen elsősorban fehér szőlőt termesztenek, a kék fajták aránya jóval kisebb (kb. harmada az össztermelésnek). A borvidék négy fő tájékból áll: a Marcali-hátból, Külső-Somogyból, az észak-zselici dombokból és Csurgó környékéből. A vidék sokféle díjat elnyert borászai (Év Borásza, Somogyország kincse, Az év pincészete...) gondos odafigyeléssel termesztik az itteni löszös-meszes-agyagos talajon a szőlőket és termelik a zamatosabbnál zamatosabb édes nedűket.

Forrás: pixabay
Ahogy a Balaton környékén mindenhol, úgy itt is a rómaiak kezdték el a szőlőtermesztést, azonban Domitianus császár egy rendelete értelmében kivágatta az itteni szőlőtőkéket. A szőlő- és borkultúra azonban kisvártatva ismét felvirágzott és a középkorban I. István ellenfele, Koppány lázadása leverése után a szőlőbirtokok és az azokon termelt borokból származó jövedelem már a pannonhalmi bencés apátság kincstárát gyarapította. A Somogyváron Szent László által létesített monostor flamand szerzetesei újabb eljárási technológiákat hoztak magukkal eredeti hazájukból, ezzel járultak hozzá a balatonboglári bortermelés fejlődéséhez. A bortermelés annyira meghatározó eleme volt Somogy vármegye életének, hogy amikor 1498-ban címert kapott a megye, akkor a címeren a szőlő is megjelent, mint jelentős gazdasági ágazat.
Utazási Tipp |
Balatoni szállásfoglalás online bomba áron |

Forrás: pixabay
A török idők természetesen itt is visszavetették a fejlődést, de nem állították meg, a szőlőültetvények száma a 18. század során egyre inkább megszaporodott és további eljárások is meghonosodtak a vidéken, köszönhetően az ide telepített németeknek. A 19. században a borvidék még tovább fejlődött, bár a filoxéra-vész ezt a területet is elérte a század végére, noha itt nagyobb károkat nem okozott. Bár az itteni ültetvényeket államosították, 1956-ban létrejött a Balatonboglári Állami Gazdaság, amely az egyik leghíresebb bor- és pezsgőgyártó magyar vállalat. Az itteni borokra jellemző a könnyedség és a gyümölcsös aromák. Érdekesség, hogy Ordacsehiben terem meg a legkorábban szüretelhető szőlőfajta, a csemegeszőlőként elhíresült Csabagyöngye is. A boglári borok népszerűsítése érdekében átfogó reklámkampányok zajlanak, ezek leghíresebb és legnagyobb volumenű rendezvénye talán a több napos Balatonboglári Borfesztivál, amelyet általában augusztus közepén rendeznek meg.
A borvidék vezető szőlőfajtái és borai:
Fehér:
- Muskotály
- Szürkebarát
- Chardonnay
- Sauvignon Blanc
- Királyleányka
- Irsai Olivér
Vörös:
- Merlot
- Pinot Noir
- Kékfrankos
- Kékoportó
- Zweigelt

Forrás: Utazási Élmények Facebook csoport
https://www.facebook.com/groups/utazasi.elmenyek/
Látnivalók a környéken:
- Balatonboglár – Gömbkilátó, Várdomb, Hétház utca, Hajókikötő
- Balatonlelle – hajdani nemesi kúriák, rádpusztai Árpád-kori romok
- Fonyód – Hajókikötő, Fácános park, Présház étterem, Boros-kastély, Várhegyi kilátó
Szerző: Méhes Judit
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk