A vallási jellegű épületek egyik legfontosabb alapvetése Isten, illetve a lélek mennyek felé törekvésének, illetve az isteni hatalom és tökéletesség kifejeződése. A régi korokban épült, roppant méretű építmények még ma is ámulattal töltik el a látogatókat. Legyen szó az egyiptomi vagy a maja piramisokról, a Stonehenge-ről vagy a Parthenónról, a Notre Dame-ról vagy a Szent Péter-bazilikáról, félelemmel vegyes tisztelettel adózunk eleink előtt, akik ezeket a lenyűgöző és hatalmas épületeket létrehozták. Nincs ez másként hazánkban se.

Magyarország legmagasabb építményeinek listáját sokáig egyértelműen a dómok és katedrálisok uralták, csak a legújabb idők adó- és tévétornyai tudták leszorítani őket a legmagasabb épületek listájáról. Míg azonban utóbbiak többsége nem nyújt túl izgalmas látnivalót és fel sem lehet menni rájuk, addig a dómokban neves művészek freskóit, néhai híres királyok ereklyéit és pompás enteriőröket tekinthetünk meg. Mivel a nagyság igen szubjektív dolog, ezért igyekeztem inkább a magasságuk szerint rangsorolni az alábbi székesegyházakat és templomokat. Ha van kedvünk és időnk, kerekedjünk fel és fedezzük fel Magyarország legmagasabb templomainak egyikét!

1., Esztergomi Bazilika
A Nagyboldogasszonynak és Szent Adalbertnek felszentelt székesegyház, azaz hétköznapi nevén egyszerűen csak az Esztergomi bazilika néven ismert dóm abszolút győztes mind a méretét, mind pedig a magasságát illetően a legnagyobb magyarországi egyházi építmények sorában. Sőt, a monumentális klasszicista épületnek még Európán belül is sikerült „megcsípnie” a 3. legnagyobb templom címet. A Szent István-téren magasodó dóm az altemplomtól a kupola gömbjéig számítva kereken 100 méter magas. Az 1856-ban felszentelt, Rudnay Sándor és Hild József tervei nyomán készült épület napjainkban is Magyarország főegyházmegyéjének székesegyháza. Az óriási templom felszentelésekor maga Liszt Ferenc mutatta be az általa komponált Esztergomi mise című zeneművet.

2., Budapesti Szent István Dóm

Hazánk második legnagyobb és legmagasabb, egyben az esztergomi bazilika mellett a második legjelentősebb egyházi épülete, amely Budapesten, közelebbről Lipótvárosban áll. Nevét I. (Szent) István királyunkról nyerte, neoreneszánsz homlokzata pedig uralja az előtte elterülő tér arculatát. A 96 méter magas kupolával büszkélkedő székesegyháznak nemcsak a külseje, de a belseje is lebilincselő és részletgazdag tereket kínál. Itt őrzik államalapító királyunk bebalzsamozott jobb kezét, a Szent Jobbot is. A kupola a hibás kivitelezés miatt egyszer 1868-ban beomlott, ennek helyreállítására Ybl Miklóst kérték fel a kortársak. További érdekesség, hogy az eredetileg Hild József által tervezett bazilika helyén egykor egy kabarészínház működött.

3., Kőbányai Szent László templom

Budapest X. kerületének (közismertebb nevén Kőbánya) legfontosabb látnivalója az ugyanazon nevet viselő téren elterülő Szent László-templom. A vörös márványból épített, Zsolnay majolikacserepekkel fedett tetejű neogótikus stílusban épült templom Lechner Ödön alkotása. A háromhajós, huszár- és harangtoronnyal ékített impozáns templom legmagasabb tornya 83 méterrel nyúlik a talaj fölé. A templom falai csipkézettek és gazdagon díszítettek, de a főbejárata és mozaikablakai is figyelemre méltók.

4., Bátaszéki Nagyboldogasszony Templom

A Tolnai megyei Bátaszéken magasodik az ország harmadik legmagasabb temploma. A 19-20. század fordulóján épült neogót stílusú egyházi épület helyén valaha monostor működött, amelyet még II. Géza alapított. Annak ellenére, hogy a templom létesítéséről már 1842-ben hoztak egy határozatot, az építkezés évtizedekig húzódott. Végül az 1903-ban felszentelt templom sikeresen felépült, legutóbbi felújítására pedig a 2010-es évek elején került sor. A szentélyt bibliai jeleneteket ábrázoló fafaragványok díszítik és egy 2200 sípból álló Angster-orgonát is találhatunk benne.

5., Szegedi Fogadalmi Templom

Szeged legjellegzetesebb építménye a szemet gyönyörködtető Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, vagy röviden csak a Szegedi Dóm. A Magyarországon egyedülálló módon a 20. században épített neoromán katedrális ötlete még 1880-ban merült fel a városatyák elméjében. A dóm fogadalmi ajándékul épült Istennek a jövőbeli árvizek elkerülése céljából. Eredetileg Schulek Frigyest kérték fel a templom megtervezésére, de végül Foerk Ernő terve lett a befutó, aki lombard téglából kívánta elkészíteni a templom burkolatát fehér kő helyett. A dómot 1914-ben kezdték el építeni, a folyamat azonban a háború, majd az azt követő gazdasági válságok miatt több ízben is megakadt. Végül 1930-ra készült el a szegedi dóm. A 81 méter magas toronnyal büszkélkedő épület országunk 5. legmagasabb temploma, amely alapjaiban határozza meg Szeged városképét. Manapság a dóm előtti tágas téren, a nemes egyszerűséggel csak Dóm térnek nevezett területen nyaranta grandiózus, több napig tartó szabadtéri játékokat rendeznek.

Készítette: Méhes Judit         Képek: Wikimédia