A Bakony erdői és völgyei között megbúvó Veszprém megyei falu napjainkban közkedvelt úticél a természetjárók körében. A táj legfőbb vonzereje természeti kincseiben rejtőzik, de a sűrű erdőkkel övezett meredek mészfehér sziklafalak és a titokzatos barlangok egykor táltosoknak, remetéknek és betyároknak szolgáltak menedékhelyül.
Az ősidők óta lakott Bakonybél a hegység legmagasabb csúcsa, a 709 méter magas Kőris-hegy lábánál fekszik. A tetejére épített, Vajda Péterről elnevezett kilátóról csodás körpanoráma terül a környező területre és a Balatonra, de tiszta időben még az Alpok legkeletibb hegyeit, a Schneeberget és a Raxot is látni lehet. A környéken rengeteg patak és vízforrás található, kiemelkedik közülük a nevéhez hűen a Bakony legnagyobb forrása, a Tiszta-víz, a mésztufa lépcsőkön mintegy 40 méteren át csordogáló és kisebb vízeséseket alkotó bájos Judit-forrás, illetve a vadregényes szépségű, 35-40 méter magas sziklák közé ékelődő Gerence-patak. Amely voltaképpen egy szurdok, azaz egy gugyor, az itteni lakosok népnyelvén. A mésztufában itt-ott évmilliókkal előtti levelek lenyomataira bukkanhatunk, ha elég szemfülesek vagyunk, míg a patakmeder szikláin évmilliókkal előtti kagylók és ammoniteszek megkövesedett maradványait vehetjük szemügyre. Nyaranta éppen csak csordogál a mederben a víz, de esősebb napokon nem nehéz elképzelnünk, hogyan tudta a víz formálni a környező hatalmas köveket.
A népszerű kirándulóhellyé vált erdőt keresztül-kasul átszövi a túraútvonal-hálózat. Ezenkívül rengeteg tanösvényt is találunk a Bakony eme részén, melyek leghíresebbike talán a ritka növényfajokat felvonultató Boroszlán-tanösvény. A hely tökéletesen alkalmas arra, hogy kicsit kiszakadjunk a hétköznapok mókuskerekéből, lazíthassunk, meditálhassunk és hátradőlve élvezzük a település csendjét. Ha szeretünk túrázni, nézzük meg Pápavár és Tevelvár őskori eredetű romjait is. A közeli Bakonyújvár romjai között egykor hírhedt rablólovag élt és rejtőzött. Bakonybél közelében olyan természeti tüneményekkel találkozhatunk a fentebb említetteken kívül, mint a Borostyán-kút, a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet, a Kerteskői-szurdok, a Pörgöl-barlang vagy éppen a Hubertlaki-tó.
A község fellendülése I. Szent István királyunkhoz köthető, aki 1018-ban alapította meg a romantikus hatású bakonybéli bencés monostort. A szurdokokban, tavakban és rengetegekben bővelkedő területen a barokk stílusban felújított kolostort és kápolnát egy tágas arborétum övezi. Sohasem alakult ki körülötte falu. A török időkben elhagyták a monostort, később azonban, a török kor végén, a szerzetesek ismét visszaszivárogtak a kolostorba. Itt egyébként egy zarándokudvart is fellelhetünk (Szent Günther Zarándokudvar), ahol kipihenhetjük eddigi túránk fáradalmait és végre kicsit ellazulhatunk.
Bakonybél központjában került kialakításra a Bakonyi Erdők Háza, amely egy erdészeti gyűjteményt mutat be a nagyérdemű számára és a Tájház, amely a helyi, az erdő erőforrásait felhasználó lakók mindennapi életéről láthatunk egy kiállítást. A településen ma mintegy 1300 lakó él; számuk nyaranta megtöbbszöröződik a turisták miatt. A Csillagdában berendezett modern távcsőpark remek szórakozást kínál kicsiknek és nagyoknak is! Az élménycentrumban ámélkodva bámulhatjuk a távoli világokat és közben rengeteg érdekfeszítő információt is megtudhatunk a látható csillagokról és planétákról.
| Utazási Tipp |
| Wellness szállások online foglalással BOMBA áron |
Készítette: Méhes Judit Fotók: Wikimedia
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk