A Visegrádi-hegység mélyén, az 556 méteres Nagy-Csikóvár alatt megbúvó Holdvilág-árkot számtalan legenda övezi, de nem csak emiatt érdemes felkeresni ezt az egykor valószínűleg kultikus szertartásoknak is otthont adó szurdokot. A sűrű erdő, a zegzugos barlangok, a patak és a meredek sziklák önmagukban is megkapó látványt nyújtanak.

A Holdvilág-árok a legkönnyebben Pomáz és Pilisszentkereszt települések irányából közelíthető meg; a látogatók általában a csikóváraljai turistaháztól kezdik meg a túrát. A séta hossza kb. 5 kilométer és körülbelül 2-3 órát vesz igénybe, de a Holdvilág-árok közelében szerencsére több pihenőhelyen is kifújhatják magukat kicsit a túrázók. A rengetegben sétálva, szűk és mély sziklakatlanokon átkelve hamar rábukkanhatunk a vadregényes szurdokra, ahol az utunk kisebb sziklákon, felújított falépcsőkön és hidakon vezet át. Ha esetleg otthon hagytuk volna az ásványvizünket, akkor sincs gond, mivel a szurdokban a Domini-forrás kristálytiszta vize nyújt enyhet a kirándulók szomjának csillapítására. A területen több régi barlang is található, amelyekből hármat szinte biztosan emberi kéz készített. A leghíresebbek közöttük is a Weislich-, az Y-ágú-, és a Vízesés alatti barlang.

A Holdvilág-árkot számtalan érdekes legenda övezi. Ezek közül a legérdekesebb feltevés az, miszerint 907-ben itt temették el Árpád fejedelmet, de egyes mondák szerint valaha itt állt a hun király, Attila fejedelmi udvara, Sicambria is. És valóban, a szurdokban járva különös érzés keríti hatalmába a túrázók többségét, mintha a „genius locii”, azaz a hely bűvös szelleme ejtené rabul a gondolataikat. A Holdvilág-árok első ismert kutatója Sashegyi Sándor régész volt. Feltevését, mely szerint a Holdvilág-árok valaha fejedelmi temetkezési helyként szolgált, ugyan nem sikerült teljes bizonyossággal igazolnia, viszont a Weislich-barlang mesterségesen kialakított, lépcsős bejárata arra enged következtetni, hogy a meredek sziklafalakkal körülvett mélyedés egykor tényleg sírhely, míg az Y-ágú barlang a néhai táltosok mágikus szertartásainak színhelye lehetett.

Bármilyen megkapó látványt is nyújt a Holdvilág-árok, a túra alatt nem árt az óvatosság! Már az indulást is körültekintően, az aktuális időjárásra való tekintettel kell megterveznünk. Fontos, hogy megfelelően strapabíró, csúszásmentes talpú túracipőben induljunk útnak, ami a szurdokban nem ázik be, ha véletlenül belelépnénk a Domini-forrás patakjába. Erre megvan az esély, hiszen az 1999-ben történő árvíz jelentősen módosította az árok addigi kinézetét, fákat, több turistautat és hidat is magával sodort, amelyek azóta sem lettek helyreállítva, így a kirándulás során többször is át kell kelnünk a patakon átívelő fatörzseken és gázlókon. Az sem baj, ha dolgainkat és elemózsiánkat a hátizsákunkba pakoljuk, hogy szabad lehessen mindkét kezünk. Figyeljünk a lábunk elé, nehogy elessünk a helyenként leomlott méretesebb szikladarabokban és korhadt faágakban és a fejünk fölé is, nehogy ránk essen egy-egy nagyobb kő, ez utóbbira egyébként csak akkor van elsősorban esély, ha egy nagyon esős időszak következtében felázik a talaj, tehát az árok meglátogatására érdemes inkább szárazabb időszakot választani. Bár a Holdvilág-árok saját felelősségre látogatható, ha vannak 10 év feletti, rendszeresen túrázó gyermekek a családban, azokat is magunkkal vihetjük.

  Ha kigyönyörködtük magunkat és megismerkedtünk a szurdok mondáival, a Holdvilág-árok elhagyására két lehetőség kínálkozik: az egyik a hagyományosabb „módszer”, tehát azon az útvonalon hagyjuk el a szurdokot, ahonnan jöttünk, míg a másik útvonal függőleges, tehát egy vaslétrán keresztül mászhatunk ki a Holdvilág-árokból, így az utóbbi útvonal inkább a kalandvágyóbb és kevésbé tériszonyos kirándulók számára ajánlott. Aki erre jár, annak érdemes felkeresnie a Lajos-forrást és a hegy lábánál húzódó, a helyiek által nemes egyszerűséggel „tólakoknak” nevezett különleges növénytársulásokkal rendelkező, vizes élőhelyeket is.