Passau a három folyó városa, hiszen az Inn és az Ilz folyócskák itt ömlenek a Dunába. Passau mindig is jelentős kereskedelmi és kulturális szerepet töltött be Alsó-Bajorország életében és ez manapság sincs másképp. A számtalan műemlékkel tűzdelt, a folyók és az erdők között kiépült, csodás környezetben fekvő városka ma is jelentős turistacsalogató tényezőnek számít a régióban.

A Budapestről vasúttal, valamint az A3-as, valamint az A8-as autópályákról autóval is könnyedén és gyorsan elérhető Passau ma messze földön híres egyetemváros. Noha az egyetemet csak nem régen, 1978-ban hozták létre, az edukáció, a kultúra és a művészet virágzása már a középkor folyamán szárba szökkent a Bohémiával élénk sókereskedelmet folytató városban - ennek bizonyítéka a Passauban lévő számos szakrális épület. A Római Birodalom egykori limese mentén fekvő római erőd köré az 6-8. századi népvándorlások idejének elmúltával egy komplett apátság, majd település szerveződött, amelynek a területet fokozatosan elfoglaló germán, közelebbről bajor törzsek a „Batavia” nevet adták, így ez az egyik legrégibb bajor város.

A városka sokáig a Német-Római Birodalomhoz tartozott és számos koronás fő látta meg itt vagy éppen búcsúztatta el innen a napvilágot. Közéjük tartozott Gizella királyné, I. István hitvese is, akinek földi maradványai mind a mai napig ebben a városban nyugszanak. Nemcsak uralkodók sírhelyeinek, hanem királyi esküvőknek is otthont adott Passau: itt lépett frigyre egymással 1676-ban I. Lipót császár és Pfalz-Neuburgi Eleonóra is. A következő jelentős esemény akkor következett be a település életében, amikor 1803-ban a Passaui Püspökség a Bajor Királyság részévé vált. A település újabb virágkora az 1978-as egyetemalapítás alkalmával érkezett el. A campus hamar népszerű lett, ennek következtében a Passaui egyetemen napjainkban körülbelül 10 ezer diák tanul.

Passau legfontosabb látnivalói közé tartozik a korábban a kolostorhoz tartozó Szent Miklós-templom. A római alapokra épült szentély legősibb része minden bizonnyal a román kori kripta, bár magát a templomot a 18. század hajnalán barokk stílusra szabták át, így az épület már csak nyomokban tartalmazza eredeti díszítő elemeit, így például a gótikára jellemző kecses boltíveket. Itt temették el első magyar királynénkat, Gizellát is, akinek nyughelye ma is népszerű zarándokhely a magyarok körében.

  A város panorámáját a település felett magasodó domb tetején kialakított román, barokk és reneszánsz szárnyakat felvonultató palota-együttes, az Oberhaus uralja. A masszív erődítményt még a 13. század elején húzták fel a passaui püspök emberei a Dunán közlekedő kereskedelmi flották védelmére. Napjainkban itt található egyebek között a Várostörténeti Múzeum, a Városi Képtár, valamint egy ifjúsági szálló, de még egy obszervatóriumot is berendeztek itt. Ezeken kívül pedig be lehet ülni az itteni étterembe is és kipróbálni a helyi ételspecialitásokat is. Innentől gyönyörű panoráma tárul Passau óvárosára és benne az úgynevezett Ortspitzére, a három folyó „találkahelyére”. Ennek érdekessége, hogy az Alpokban eredő Inn vize smaragdzöld színű, a Dunáé acéloskék, az Ilz folyóé pedig egyenesen sötét, épp emiatt lehetséges, hogy a vízfolyások összeömlése után a Duna habjai egy hosszabb szakaszt felölelve három színárnyalatban is játszanak.

  A mediterrán vidékek épületeit idéző Szent Mihály-templom Passau egyik legikonikusabb szakrális helye. A 17. században építették fel a jezsuiták. A Mariahilf nevű kolostor-együttes szintén a városi tájkép nélkülözhetetlen eleme. Ez a kolostor szintén a 17. század során létesült és az itt található Mária-képnek csodatévő hatást tulajdonítanak a helyiek. A zöld kupolákkal kitűnő, fehér falakkal rendelkező Szent István-dóm a város központjának legmagasabb pontján található. Először reneszánsz stílust képviselt, majd egy tűzvész után barokk köntöst kapott, méghozzá a kor híres tervezője, Carlo Lurago által. A benne lévő óriási orgona a legnagyobb egész Európában.

  Végül, de nem utolsósorban nem szabad kihagyni a Városháza épületének megtekintését sem. A Városháza a Duna-parton, még a 14. század folyamán épült fel egy egykori halpiac helyén. Többszöri felújítás során a jelenlegi neogót külsejét a 19. század során nyerte el. Falán az egykori árvizek alkalmával bekövetkező vízszint-állásokat is láthatjuk. Ha pedig megéheznénk a bóklászás közben, kóstoljuk meg az olyan tipikusan bajor étkeket, mint az édes mustárral tálalt Leberkäse, a fehér színű virsli, a Weisswurst, vagy éppen a bajor káposztasaláta. S mi mással öblíthetnénk le ezeket a fogásokat, ha nem tipikus bajor sörrel? Utóbbi nedűből igen széles a választék, lévén a városban öt darab sörmanufaktúra is működik.

Szállásfoglalás Passauban és a környékén:

Booking.com

Készítette: Méhes Judit         Fotók: Pixabay