5., Bajmóc

A Nyitra jobb partján álló település legfőbb látnivalója a mesebeli, csipkés tornyok tucatjával ellátott 13. századi vár, amely valaha a Pálffy család birtokában állt. A szépséges környezetben, egy kisebb hegyen magasodó, szinte mesebeli hatást keltő a reneszánsz és a gótika jegyeit magán hordozó várat joggal lehetne akár a „felvidéki Neuschwanstein”-nek is nevezni. Érdekességét tovább fokozza, hogy az alatta lévő hegy gyomrában cseppkőbarlang és két földalatti tó is rejtőzik, melyek összeköttetésben állnak az épülettel. A kastély parkjában egy gyógyhatású forrás fakad, amelynek legrégibb hársfáját a legendák szerint még Csák Máté ültette el valamikor a 14. században és maga Mátyás király is igen gyakran törvénykezett a hársfa árnyat adó lombja alatt. Egyesek szerint a kastélynak nemcsak kriptája, de még saját kísértete is van, a titokzatos „fekete ruhás hölgy”. A kastélyban manapság múzeum működik, ahol a gazdagon díszített termekben korabeli bútorok és használati tárgyak segítségével ismerkedhetünk meg a vár egykori urainak örökségével és gazdagságával.

6., Sztrecsnó/ Sztrecsény

A meredek sziklaormon épült ódon kővár első lakói valószínűleg a Balassa nemzetség, később pedig Csák nemzetség voltak. A vár festői hegyen, a Vág kanyarulatában áll egy magas, erdővel borított sziklaorom szélén. A legrégibb része a 13. században felhúzott Öregtorony, ekörül bővítették ki a várat a következő nemzedékek tagjai. A várkápolnában Wesselényi Ferenc és felesége, Bosnyák Zsófia arcképei láthatóak. A 14. század során királyi birtokba került, bár katonai szempontból igazából sosem játszott jelentős szerepet. A 17. század végén I. Lipót császár parancsára felrobbantották, azóta bár romos állapotban van, de látogatható. Ha kompozni is szeretnénk itteni túránk során a Vág folyón, a vár aljából erre is nyílik lehetőség.

A Szepesség központjaként is emlegetett város már az ősidőktől fogva lakott, területén pedig már a 9. században is erődítmény állt, ám magát Lőcsét szepesi szászok hozták létre a 13. században a tatárjárás után. Nem sokkal később a hatalmas kereskedelmi hasznot húzó város mentesült a földesúri hatalom alól és szabad királyi városi rangot is kapott. Idővel messze földön híres vásártartó hellyé vált, de kézműves ipara is jelentős volt. Habár a várost többször is pusztította tűzvész, lakói mindig újjáépítették. A humanizmusáról és a korban modern felfogásáról híres lőcsei jezsuita gimnáziumot 1672-ben alapították meg, ahol rengeteg neves ember, köztük pl. Hell Miksa is tanult. A város legfőbb látnivalói közé tartozik a gót-román stílusú Szent Jakab-templom, amely valaha Magyarország egyik legszebb templomának számított. Szemet gyönyörködtető freskói, értékes faoltárai és a Lőcsei Pál mester alkotta gótikus főoltára egyikei a világ legszebb oltárainak. A Thurzó-kápolnában temették el a Thurzók család tagjait, de Thököly Imre és Zrínyi Ilona egyetlen közös gyermekét is. Figyelemre méltó még a 15. századi gótika jegyében készült Városháza, amely végleges formáját Schulek Frigyes terveinek köszönhetően nyerte el. Ma falai között működik a Szepesi Múzeum. A főtéren találhatunk szégyenketrecet, a Breuer-nyomdában készült el a híres Lőcsei kalendárium, míg a Mária-hegyi kápolna régóta ismert zarándokhely. Lőcse akkor vált igazán kedvelt úti céllá, amikor 1971-ben bemutatták a Zsurzs Éva által Mikszáth Kálmán azonos című regényéből készült Fekete város című filmsorozatot. A film tízezreket vonz azóta is ebbe a szép városba.

8., Trencsén

A Vág folyó partján létesült Trencsén vára, és a körülötte az idők során kialakult városka hamar a vidék központjává vált a középkorban. Az ősidők óta lakott területe, illetve a Vág mellett emelkedő, mintegy 260 méter magas dombon már 1069-ben is állt egy vár, melyet az évszázadok során jelentősen kibővítettek, s mely ezáltal a Felvidék egyik legnagyobb várává vált. A trencséni vár számos koronás főnek adott otthont, itt kötött békét egymással I. Károly Róbert magyar, János cseh és Kázmér lengyel király 1335-ben, de itt tartották Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond kézfogóját is 1377-ben. A több részből összetevődő vár ma is büszkén magasodik a város fölé. Benne a néhai nemességgel kapcsolatos kiállítást tekinthetünk meg. A várfal szikláján felirat hirdeti a mai napig, hogy az egyik római helytartó hogyan futamította meg az ellenséget.A 16. századi trencséni kegytemplom és a szintén ebben az időszakban keletkezett várostorony is tartogat némi érdekességet a látogatók számára.