A ma Szlovákiához tartozó, egykor Magyarország részét képező Felvidék rendkívül gazdag gyönyörű történelmi műemlékekben és természeti látnivalókban. Hófödte magaslatok, ódon várak, titokzatos cseppkőbarlangok, sötét fenyvesek és középkori hangulatot árasztó takaros bányavárosok teszik mesebelivé a tájat.

A Felvidéken járva megelevenednek előttünk Mikszáth Kálmán regényeinek helyszínei és alakjai. A csodaszép vadregényes tájakon és a középkori, gót és reneszánsz épületek által közrefogott macskaköves tereken járva úgy érezhetjük, hogy megállt körülöttünk az idő.

1., Árva vára

A több mint száz méter magas, roppant sziklaszirten magasodó Árva vára az azonos nevet viselő folyó felett határozottan uralja az egyébként is gyönyörű tájképet. A vár hátterében a Nyugati-Tátra és a Kis-Fátra vonulatai húzódnak, amelyek csak még inkább kiemelik a magaslaton elnyúló ódon román stílusú kastély, valamint a környező vidék zabolátlan szépségét. A kastély építői ugyanakkor elsősorban nem a környezet és az esztétikai értéke miatt emelték, hanem azért, mert innen remekül be lehetett látni a környező területeket.

2., Krasznahorka vára

A Rozsnyótól pár kilométerre található Krasznahorka közmondásosan büszke vára egy nevéhez méltó módon valóban látványos sziklamagaslaton foglal helyet. A 14. század első évtizedeiben épült óriási lovagvár az Andrássy család ősi fészke. A nagymúltú dinasztia első tagjai reneszánsz erőddé építették el a főleg védelmi feladatokat ellátó várat és bástyákkal és tornyokkal is ellátták. Végül pedig egy pompás és kényelmes palotaszárnyat is emeltek, amely azonban már inkább reprezentációs célokat szolgált, mutatva a vár birtokosainak hatalmas vagyonát és befolyását. Sajnos a vár néhány része 2012-ben lángok martalékává vált; a tető beomlott és Andrássy Gyula fegyvergyűjteménye is megsemmisült a tűzvészben, bár a termek többségében nem esett nagyobb kár és a falak is épségben maradtak. A tűzvészig múzeum működött a várban, ennek újranyitása a tervek szerint a jövő évben következik be.

A Felvidék talán legősibb és egyik leggazdagabb bányavárosa, amely mesés gazdagságát a környékbeli hegyek gyomrában rejtőző ezüst- és aranyteléreknek köszönhette. Ennek köszönhetően már a 13. században szabad királyi városi rangot viselt, 1770-ben pedig itt nyílt meg a világ első bányászati akadémiája. Hangulatos, a Mikszáth-regényekben gyakran emlegetett, a középkori városszerkezetet híven őrző utcácskáin ma is gyönyörű épületek sorakoznak, amelyek 1993 óta az UNESCO világörökség részét képezik. A város történetével az Óvárban berendezett kiállításon ismerkedhetünk meg, utána pedig, ha van kedvünk, végig járhatjuk a városka templomait, amelyek a 13-18. század között épültek, körül járhatjuk a várost övező víztározó tavakat (Ilyen pl. a Klinger-tó), de ami a városban járva szinte kötelező program, az az 1974-ben megnyílt Szabadtéri Bányamúzeum meglátogatása. A skanzen föld feletti és földalatti részén bemutatásra kerülnek az egykor használt bányagépek, bányamozdonyok, a kézi meghajtású, fából készített szellőzőberendezés, de még ásványkiállítás is kapott itt helyet, amelyek egy egyórás vezetés keretében járhatók végig. Ha pedig nem lenne elég a látnivalókból, álljunk ki a Maflasarokra, de a Városháza különösen működő órája is tartogat némi meglepetést az ide utazók számára.

4., Bártfa

Az Eperjestől mintegy félórányi autóútra, a lengyel-szlovák határ mellett festői környezetben fekvő bájos városka a Tapoly folyó partján terül el. A ciszterci szerzetesek által a 12. században alapított Bártfa fontos kereskedelmi út mentén jött létre, így lakói is elsősorban kereskedelemmel, illetve vászonkészítéssel foglalkoztak. A századok során egyre gyarapodó városka lakói idővel evangélikus hitre tértek. A város emblémájává vált régi városháza a 16. században épült reneszánsz stílusban. A meredek, díszekkel ékített tető és az érdekes kőcsipkék teszik különlegessé az épületet. Ma a Sárosi múzeum működik benne. A mostani Városháza ugyan egyemeletes, viszont ez is régi, még 15. századi alapokra épült. Szintén a gótika „terméke” a látképben a főteret uraló Szent-Egyed bazilika is. A városban egy barokk kolostor és falumúzeum is található. A városban egyes részeken még most is látszanak a városfal és a néhai bástyák maradványai, de 1777-ben gyógyvizet is találtak itt, amelyre fürdőházat emeltek. A településen még ma is rendszeresek a vásárok a legnagyobbat Szent István napja (aug.20.) körül tartják.