4. A szigetet a városi részével összekötő híd elején és végén is van egy-egy gondozott, szökőkutas, különleges fákkal is beültetett (pl. galambfa, perui fenyő, banánfa) park (Stadtpark). Mivel közvetlen a tópart jobb és bal oldalán terülnek el, akár vízibiciklivel is át lehet kerekezni egyikből a másikba. A Toscana park végében levő érdekes kis földdarab, egy mesterséges kis sziget. Hoy a neve és egy magányos fűzfa nevelkedik rajta. Azért érdekes, nem? Sziget a szigeten.
Ebből a városrészből ráadásul már Ausztriára is vethetünk egy pár vágyakozó pillantást.
5. Lindau városi buszpályaudvarától (ZUP) nem messze található egy igen gyönyörű, neogótikus stílusban épült templom, németül úgy hívják, hogy Rosenkranzkapelle. Meglepő módon sajnos olyan romos állapotban van a bejárata, hogy csak tisztes távolságból, kívülről nézhető meg. Azért én igyekeztem egy jó képet csinálni róla.
6. Lindenhofpark a város szélén levő nagy kiterjedésű, nagyon kedvelt park, szabadstrand, kisebb vitorláskikötő és paddle board sport (vízi deszkázás, amit egy-két evezővel hajtanak az emberek állva, vagy térdepelve – ez utóbbiért le a kalappal előttük, mert egészen hosszú távokat is képesek ilyen fárasztó testhelyzetben megtenni, van amikor ketten egyensúlyoznak egy deszkán), de van itt egy szállodás fürdőkomplexum is kikötővel (Bad Schachen) és még egy kiskastély is, amiben Béke Múzeum működik. Romantikus andalgás a szeretteinkkel a tóparton végig húzódó allén keresztül, ahonnan visszanézhetünk Lindau szigeti részére, vagy Svájc hegyvidékére a túlparton, miközben a bajor emberek egy pohár borral a kezükben, halkan beszélgetve csodálják a naplementét, én meg a fényképezőgépemmel örökítem meg az utolsó fényeit - megadják azt a „pluszt”, amitől úgy érezzük, hogy ezekért a meghitt pillanatokért érdemes élni.
7. Végül, de nem utolsó sorban Lindau Reutin nevű városnegyedében, a Büchelewiesweg-en lett kialakítva egy magán dáliakert (német neve Lindauer Dahlienschau), ahol kb. 700 különböző dáliát nézhetünk meg általában augusztus közepétől egészen október végéig, potom pénzért. Legutóbb még a férjem nevével is találkoztam itt, merthogy Attila-nevű dáliájuk is van. Ez egy egészen békés, nyugodt, lélekmelengető környék azoknak, akik szeretnének egy kicsit elvonulni a világ zajától és feltöltődni a virágok szépségének erejével.
Szerző & fotók: Brigitta Kernné Riebel
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk