Egészen lenyűgöző jelenség amikor nyári éjszakákon  egy mesterséges fényektől távoli helyen állunk az eget bámulva, körülöttünk pedig semmi más nincs csak az éjszaka csendes sötétsége. A csillaghullás a jelenségét a augusztusban,  tiszta időben lehet a legjobban megfigyelni, amikor a hullócsillagok több mint 100 kilométeres magasságban fényes csíkokat hagynak maguk után az égbolton. 

   A  csillaghullás Európában  egy leginkább nyáron látható olyan égi jelenség, amihez romantikus hangulatú történetek és ősi hiedelmek kötődnek.  Már az régi időkben, jóval a kereszténység felbukkanása előtt  is kíváncsian tanulmányozták az emberek a hullócsillagokat. Sokakat megbabonázott annak idején, mert nem tudták, mi  állhat a jelenség hátterében. Akkoriban Isteni eredetű jelzésekként  értelmezték a  kisebb meteorok légkörünkbe lépésekor megfigyelhető fényeket. Hozzájuk kötődik az a romantikus  hagyomány is,  hogy egy hullócsillagot látva kívánni lehet valamit az égiektől. A legtöbb hullócsillag-rajongó ilyenkor  olyan dolgokat kíván magának és a szeretteinek, amelyeket pénzért nem lehet megvásárolni. Egészséget, szerelmet, sikert  vagy boldogságot szoktak kívánni a legtöbben.

Mik is azok a hulló csillagok?

  A  köznyelven hullócsillagoknak nevezett jelenséget a tudósok meteoroknak hívják. Maga a csillaghullás pedig úgy jön létre, hogy  a legkisebb meteorit részecskék, az úgynevezett meteoroidok a Föld légkörébe érkeznek és  a súrlódási hő következtében elégnek.  Ennek során az izzó meteoroid pályája mentén lévő molekulák ionizálódnak és világítani kezdenek. Ennek során egy rövid pillanatra izzó fénycsík jelenik meg az égen, ami körülbelül 120 kilométeres magasságban történik. A kis meteoroidok mérete többnyire alig több, mint egy milliméter, és kisbolygókból vagy üstökösökből származnak.

Mit érdemes tudni a Perszeidákról ?

   Az északi féltekén  a  legjobban megfigyelhető és leglátványosabb csillaghullás az augusztusban érkező Perszeidák meteorrajhoz kötődik. Érkezésüket először  Kr.u. 36-ban  Kínában jegyezték fel. A nevezetes meteorraj létrejötte a 109P/Swift-Tuttle jelzésű üstököshöz kötődik, amirőt szintén fennmaradtak feljegyzések az ókori Kínából. A tudósok szerint már jóval korábban is  keresztezhette útjuk  a Föld pályáját, ezért valószínűsítik  a jelenség sokezer éves múltját.  Az ősi üstökös pályája mentén szétszórt por az idők során egy kiterjedt palásttá terebélyesedett, amit már július második felében is láthatunk az égen. Az aprócskaa  Perszeida meteorokat eleinte csak kis számban lehet látni, a porfelhő legsűrűbb részével csak minden évben augusztus 11-13-a között találkozik a Föld pályája, de  a környező hetekbben  is igen jól megfigyelhető és intenzív  a meteortevékenység éjjelenként az égbolton.

Mikor látható a legjobban ?

  Július második felétől egészen augusztus végéig látható a csillaghullás a nyári éjszakákban ( július 17 és augusztus 24. között).  A fényes meteorok mennyisége augusztus 11-13. körül a legmagasabb.  Ebben az évben a legtöbb hullócsillag az augusztus 12-ről 13-ára virradó éjszakán várható. A legnagyobb intenzitású periódus  alkalmával ideális esetben,  zavaró tényezők nélkül   1 óra alatt kb. 150 meteor lenne megfigyelhető az égbolton.  A csillaghullás megfigyeléséhez nincs szükségünk távcsőre sem, elég hozzá egy kényelmes, hátradönthető szék vagy kerti függőágy esetleg egy kényelmes földre fektetett matrac és hálózsák is megtefelelő. Az égbolton nemcsak pont a fejünk felett, hanem, már  50-70 fokos szögben is látható hulló csillag, nincs jellemző érkezési irányuk sem, a hullócsillagok gyakorlatilag  az ég bármely részén feltűnhetnek. Az észlelésükre jellemzően a hajnali órák a leginkább alkalmasak, amikor a raj ún. radiánsa legmagasabbra kerül az égbolton.  A csillagászok  tapasztalatai szerint északi irányba nézve láthatjuk a legszebb meteor rajokat.

 Honnan kapták az elnevezésüket?

 A meteorrajt korábban a Perszeusz csillagkép irányából látták érkezni, bár valójában ez egy tévedés volt, mivel az égbolt bármely részén feltűnhetnek a fények. A névadó Perszeosz a görög mitológia szerint Zeuszn fia volt. Anyja pedig  az argoszi királylány Danaé,  akit Zeusz aranyeső képében termékenyített meg a  görögök mitológiai története szerint. A keresztény hagyományok Szent Lőrinc könnyeinek is nevezték az augusztusi  csillaghullást, mert  Szent Lőrincet a hagyomány szerint i.sz. 258 augusztus 10-én gyilkolták meg a rómaiak.  Az ókorban viszont nem a mostani időszámítás volt használatos, így  a két eseményt csak jóval később kapcsolhatta össze a népnyelv.

 Csillagvizsgálók Magyarországon:

Ha mélyebben érdekel a csillagok világa, ide kattintva találhatod meg a magyarországi csillagviszgálók teljes listáját:

Szállásfoglalás olcsótól a luxusig friss akciókkal: