A 70-es évek végén szinte az egyetlen elérhető tengerpart nekünk, magyaroknak Bulgáriában volt. Ide vittem el én is az első osztályomat. Ezt mesélem most el.
Én, mint „lelkes pályakezdő pedagógus” utolsó osztálykirándulásként egy nagy közös tengerparti nyaralást szerveztem a legelső osztályomnak a szakmunkásvizsgájuk után. Szállást és a vonatjegyeket az Expressz Utazási irodán keresztül foglaltam le. Osztályomból – anyagi okok miatt – mindenki nem jöhetett el, de együtt utazott velünk nővérem családja, Erzsi barátnőm és egyik fiú édesanyja is.
Kb.30 órát utaztunk a Balt – Orient expresszel a Keletitől Várnáig. Keresztülvonatoztunk Románián. Emlékszem, amikor Erdélyben megálltunk egy kisebb falu közelében gyerekek rohantak kéregetni a vonathoz. Csokit, cukrot, rágót, szappant dobtunk ki nekik. Rossz volt látni a nyomorukat. Vonatunk Arad, Vajdahunyad, Gyulafehérvár, Brassó útvonalon haladt. Este, miután Bukarestet elhagytuk, megágyaztunk 6 személyes fekvőhelyes fülkéinkben (couchette) és elaludtunk.
Ruszénél léptük át a bolgár határt, ekkor persze felébresztettek, határőrök, vámosok lepték el a vonatot. Utána már nem is nagyon tudtunk elaludni, hisz néhány órányira voltunk csak Várnától. Izgatottan vártuk, hogy mikor pillantjuk meg végre a tengert. A késő délelőtti órákban érkeztünk meg a bolgár tenger fővárosába, Várnába. Csomagokkal felpakolva, térképpel, útikönyvvel felszerelkezve és orosz tudásunkat szükség esetére felelevenítve gyalog indultunk neki megkeresni az Albenába induló busz megállóját. Sose felejtem el a bolgárul bemagolt mondatot: koge tragva autobus Albena?
Bő fél óra múlva már a Várnától északra eső Albenában voltunk. Az albenai üdülőtelep 1969- ben 10 szállodával nyitott. Néhány év alatt a bolgár tengerpart egyik leginkább látogatott, legkedveltebb üdülőhelyévé terebélyesedett. Számtalan modern szálloda, sok – sok étterem, hangulatos, főként népi jellegű szórakozóhely, sportpálya és autós camping épült. Egységesen megkomponált, méhsejt rendszerű, lépcsőzetes hófehér magas épületek sorakoztak végig a vörösessárga homokos strand mentén.
A mi campingünk a domb oldalában, a tenger fölött volt. Két ágyas komfort nélküli faházakat kaptunk, egy egész sort mi foglaltunk el. A házsorok lépcsőzetesen, egymás fölött voltak. Kétsoronként voltak a zuhanyzók, WC-k, mosdók. A dombtetőn volt a camping bejárata, a recepció, egy élelmiszer bolt, egy büfé és a buszmegálló. De a tengerhez egyszerűbb, rövidebb út is volt. Az alsó házsortól szerpentinszerűen lépcső vezetett le a parthoz. A lépcső pont a partra vetett hajóként megkomponált, Arabella bárhajó mellett érte el a homokos tengerpartot.
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk