Innen nem messze található a Cseke-tó, ahol csodás Angol park is helyet kapott. Ami nekem a legjobban tetszett azok a műromok voltak. Utána olvasva kiderült a számomra, hogy igazi romok maradványait felhasználva hozták létre. Aki kedveli a romantikát, bizonyosan beleszeret ebbe a helybe. Kis patakocska folyik végig a romok között, amitől a hangulata olyan, mintha ezer évet vissza ugranánk az időben. A tóparton horgászok lógatták be botjaikat, gyermekem nagy örömére, hiszen ő is szívesen hódol ennek a sportnak. Egy könnyű sétával megkerülhető a tó, aminek hossza három kilométer, útközben két kis szigetecskére is be lehet sétálni.
Mivel már benne jártunk a délutánban, így elindultunk napunk utolsó helyszínére. Igaz, hogy nem Tatán van, de onnan nem messze, Bokodon. Az oroszlányi hőerőmű építette a tavat, amely hűtőtóként szolgált. Bezárása óta a horgászok paradicsoma lett, ezért is építettek cölöpházakat a partjára. Tudni kell, hogy magánterület, így a házak közé bemenni engedély nélkül nem lehet, kerítéssel körbe is van véve. Viszont így ősszel, egy-egy reggelen mesés látványban lehet része, annak, aki kilátogat. A tavat sejtelmes köd borítja, melyből ki-ki kandikálnak a házak, amikhez hosszú fa stégek vezetnek. Valóban olyan érzés, mintha lebegnének a ködben. Mi nyár elején voltunk ott, viszonylag még kevés volt a turista. Köd nélkül is egyedülálló a látvány, mivel Magyarországon nem kifejezetten jellemzőek a cölöpházak, főleg nem ilyen mennyiségben.
Ez egy napunk volt, és még mindig maradt rengeteg látnivaló Tatán és a környéken is. Novemberben tervezünk vissza menni, megnézni a vadludakat. Talán akkor még néhány tavat is körbe járunk, hiszen a titokzatos nő minden utunkra tartogat valami újat!
Szerző & fotók: Hajdu-Felső Bernadett
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk