Hol találhatunk rá szinte egymás mellett Noé szőlőjére, Jézus lábnyomára és Budapest, Bécs, Párizs utcáinak macskaköveire? Nem máshol, mint Palócföldön, ahol a gazdag néphagyományok és természeti értékek mellett misztikus helyszíneket is felfedezhetnek az erre járók.

    Salgótarjántól keletre, a Tarna völgyében rejtőzik az elbűvölő névre keresztelt falu, Istenmezeje. Határában egyedülálló homokkőfeltárás-sorozatokra lelhetnek az erre kirándulók, amely földtani képződmények nem csupán geológiai szempontból érdekesek. Keletkezésükhöz a néphagyomány számos mondát társít, legismertebb nevük a „Noé szőlője”. A történet szerint egy Noé nevű gazdag földesúr megtagadta egy beteg kislány édesanyjának kérését, miszerint hagy vihessen szőlőt a lányának. A kislány meghalt, az anya pedig átkot szórt a gazdára: így vált kővé a szőlő és mindenki, aki hozzá tartozott. A cipó formájú képződmények eredetéről szóló mondák szereplői sokszor változnak, még Jézus és Péter apostol is felbukkan bennük. Salgótarján környékén a „cipókat” pedig nem is szőlőnek, hanem a törökök megkövesedett ágyúgolyóinak tartják.

  Palócföldön járva vétek lenne kihagyni a Hollókő szomszédságában lévő Nagylócot. A település határában magasodó Őr-hegy különleges titkot rejt: Jézus lábának, botjának és szamárcsikójának nyomát. Ez a méretes kődarab – más néven monolit – 15 millió évvel ezelőtt keletkezett egy akkori vulkánkitörésből származó lávából, de nem a felszínen, hanem idősebb üledékes kőzetek hasadékaiban hűlt ki. Több millió év alatt került a felszínre erózió hatására, felületén ezekkel a furcsa, félkör alakú bemélyedésekkel. Az évszázadok óta itt élő, mélyen vallásos palócok a mélyedéseket Jézus nyomának vélték, így magyarázva eredetüket. A nem mindennapi kő tövében ma kereszt áll, búcsújárók és zarándokok kedvelt megállóhelye.

   Hogyan kapcsolódik egy palóc település Budapesthez, Bécshez és Párizshoz? Bármely felsorolt városba is járjunk, könnyen előfordulhat, hogy a lépteink alatt koppanó macskakövek bizony ugyanazon Nógrád megyei bazaltbányából érkeztek. A ma Salgótarjánhoz tartozó Somoskő bazaltbányája egykor Európa szerte ismert volt, az itt bányászott bazalt kedvező tulajdonságait már a középkorban is ismerték. A hajdani kőfejtő helyén egy európai ritkaságnak számító geológiai képződmény tárul a szemünk elé: a somoskői bazaltzuhatag impozáns kinézete egy ősi vulkán kürtőjének bazaltos kitöltését rejti magában. Míg a bazaltorgonáknak nevezett oszlopok alapvetően nem számítanak kuriózumnak, az itt látható hajlított, „zuhatagot” idéző formájuk már nagyon is az. Ha pedig erre járunk, a bazaltzuhatagtól nem messze lévő törmeléklejtőt – kőtenger – se hagyjuk ki! Csupasz felszíne napjainkban is arról árulkodik, hogy a kövek folyamatos mozgásban vannak – akárcsak a tenger hullámai.

Szerző: Hommer Anna,  fotók: pixabay 

FONFOS:   Ha Te is szereted az utazásokat és a csodálatos helyeket, vagy szívesen megosztanád másokkal is a legjobb Utazási Élményeidet és kedvenc úti fényképeidet, itt a jó lehetőség! Csatlakozz jó hangulatú   facebook csoportunkhoz így ezután nem fogsz lemaradni a legjobb élményekről, jó ötleteket meríthetsz, megismerheted öt földrész legjobb kalandjait !   https://www.facebook.com/groups/utazasi.elmenyek.