Az 1935-től 2011-ig élt Makovecz Imrére nemcsak az organikus építészet, tehát a természetes alapanyagok – elsősorban a fa – és az ornamentális motívumok, hanem a népies, falusi minták és ősi magyar szimbólumok használata is jellemző volt, ez tette széleskörűen ismert és elismert építésszé. A Sevillai Világkiállításra tervezett pavilonja például akkora sikert aratott, hogy a spanyoloknak azóta sem volt szívük lebontani az építményt.
Az építész neve mára fogalommá vált szakmai berkekben. Az organikus építészet úttörőjeként a semmi máshoz sem hasonlítható stílust létrehozó Makovecz Imre ugyan Budapesten született, de rengeteg időt töltött vidéken, Zala megyében. Ezek a népi építészeti megoldásokat tartalmazó korai emlékképek váltak aztán a tervező fantáziájának legfőbb forrásává. Az első, nemzetközi visszhangot kapott tervezete a dobogókői Zsindelyes Vendégház volt, amelyen már felismerhető az épület és környezet közötti harmóniára törekvés szándéka.
Makovecz sokoldalú tervező volt: több mint 500 terve között éppúgy szerepelnek lakóházak, óvódák és uszodák, főiskolák (pl. a PPKE Stephaneum épülete a maga lombos fákat idéző oszlopaival) ahogy stadionok és wellness-fürdők élményrészlegei (pl. Hagymaticum), de díszlettervezőként is maradandót alkotott (pl. Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára). A mester mégis talán a templomaira volt a legbüszkébb egész életművéből. A híres csíksomlyói búcsúk is egy általa tervezett szabadtéri oltár mellett zajlanak le évről-évre. Akárhol is találkozunk egy-egy Makovecz Imre által épített templommal, az építmény alkotóelemeiből, a szinte védjegynek számító ősi magyar szimbólumrendszerből és a különleges formákból azonnal rájövünk, ki volt az épület tervezője.
A kissé mókás külsejű siófoki evangélikus templom kívülről leginkább egy hosszú szempillás törpefejre emlékeztet bennünket, viszont nagyon jól illeszkedik a szamárhátíves kapuhoz, amin keresztül bejuthatunk a templomba. Belül azonban igazán lélegzetelállító látványban lehet részünk. A „Krisztus hajójának” is nevezett épület négy része a négy égtáj felé néz a tető csúcsán pedig egy életfa ábrázolás található. A rengeteg fagerendával kirakott mennyezet tökéletes harmóniát alkot a fehérre meszelt falakkal, az oltár feletti apszisban pedig egy fából faragott Krisztus-szobor vonzza magára a figyelmet. Ha jobban megfigyeljük a szentély eme részét, észrevehetjük, hogy az oltár egy hatalmas országcímert formáz, a címerrészben pedig egy könyvre lehetünk figyelmesek, mely a Bibliát szimbolizálja.
A szürke téglákból épült százhalombattai Szent István templom népies tornya, a turulmadár szárnyait idéző díszítései, organikus faoszlopai, kiterjedt üvegfelületei és kupolája tökéletesen példázzák az építész műveinek leggyakoribb jellemzőit. Az épület egyszerre kelt modern és régies hatást.
A paksi Hősök terén álló Szentlélek-templomon szintén megfigyelhetőek a népies, Hollókő épületeit idéző alakzatok, nekem mégis első benyomásom az volt róla, mintha egy óriásira nőtt csuklyás szerzetes magasodna fölém. A hívek adományainak és közösségi munkájának köszönhetően 1990-ben elkészült formabontó templom több mint 200 köbméternyi faanyagból áll össze. A belsejében található bútorzat is különféle adományokból származik. A háromtornyos templom középső tornya a legmagasabb (34 m), ide került a kereszténységet jelképező kereszt is. A két kisebb tornyot aranyló nap, illetve ezüstös holdábrázolás díszíti, utalva az egykori ősi magyar hitvilágra. A templombelső már sokkal hívogatóbb, mondhatni meghittebb hangulatot áraszt, amelyekről a beszűrődő fények és a fagerendák gondoskodnak. Kőoltára felett a feltámadt Krisztust láthatjuk az őt kísérő angyalok társaságában.
A sors furcsa fintora, hogy az a templom, amelyet Makovecz Imre fő életművének tartott, mindmáig nem épült meg. A Felső-Krisztinavárosban építendő Szent-Mihály templom megépítésére már régesrég megvan a tervrajz és az engedélyeket is kiadták az építkezésre, de a grandiózus méretekkel és formavilággal rendelkező szentély a mai napig nem készült el. A faleveleket mintázó négytornyos, gótikus stílusú, kupolás építmény a makettek alapján igencsak hajaz Antonio Gaudi Sagrada Familiájára.
Készítette: Méhes Judit Fotók: Wikimedia
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk