A Velencei Karneválról mindenki hallott már, de kevesen tudják, hogy Olaszországban az említett eseményen kívül sok más városban is zajlanak hasonló, legalább annyira látványos és színpompás ünnepségek.

Nézzünk meg néhányat a leglátványosabbak közül.

A szóban forgó színhelyeken, de egész Olaszországban szinte mindenütt egész évben készülnek a következő karneváli szezonra, aztán az utolsó hetekben már lázas készülődésbe csap át a várakozás és januárban mindenhol megjelennek az üzletekben a színes maszkok és egyéb kellékek.

A legrégebbi karneváli ünnepségek története az 1300-as évekre nyúlik vissza.

Ebben az időben a préselt papír, melyből a maszkok manapság nagyrészt készülnek, még ismeretlen volt Európában. S bár a modern időkben a karneváli felvonulásokon gyakran nagy szerepet kapnak a nagy gonddal díszített allegorikus jelenetek ábrázoló kocsik is, a leglátványosabb és színesebb felvonulások legfőbb kelléke ma is az egyedi és szinte személyre szabott maszk. A maszkok gyakorta mesebeli lényeket, vagy tréfás alakokat mintáznak. Az egész karneváli kicsapongás az ezt követő böjti időszakot készíti elő, maga a karnevál szó is a latin „Carnem levare” kifejezés összevonásából ered, melynek jelentése „megválni a hústól”.

Coumba Freida - Val d’Aosta

Karneváli utazásunk első színhelye Olaszország északnyugati csücske, Val d’Aosta tartomány, egész pontosan a San Bernardo völgy (Valle del San Bernardo), ahol a Coumba Freida nevezetű ünneppel emlékeznek meg a karneválról. A völgy településeinek lakói általában egy hétvégét szentelnek eme ünnepségnek, ahogy például Saint-Rhemy-En-Bosses esetében Napoleon katonáinak a településen 1800. májusában való átvonulásáról emlékeznek meg az ünnep során.

A „landzette”-nek nevezett jelmezek két fő alkotóeleme a bizarr és nyugtalanító külsejű, korábban fából készült maszk, a színes ruha, valamint a napoleoni katonák uniformisára emlékeztető kalapféle.

Ezek a ruhák igen költségesek, teljes egészében és kizárólag kézzel készülnek, a kalapok pedig színes gyöngyökkel és apró tükrökkel vannak kivarrva, melyek visszatükrözik a fényt és ezzel távol tartják az ártó szellemeket. Kezükben ló farkából készült szőrköteget tartanak, derekukon egy csengettyűvel ellátott övet hordanak. Ez utóbbiak az antropológusok szerint az ártó szellemek elűzésére szolgálnak.

Madonna di Campiglio világszerte ismert síközpont, az olasz síterepek királynője, a karneváli időszakban átváltozik a Habsburg idők hangulatát idéző császári udvarrá. A császári pár, Ferenc József és felesége, Sissi királyné és az őket követő számos elegáns hölgy és lovagjaik minden évben a karneváli héten beindítják az időgépet, mely visszarepíti a települést az 1800-as évek végére. Számos esemény zajlik ilyenkor, kezdve a 200 alakot megjelenítő nyitó felvonulástól, a látványos utcai felvonulásokon és színházi előadásokon keresztül a történelmi bemutatókig és gyerekprogramokig.

Az ünnepségsorozat hétfőn kezdődik Ferenc József császár és Sissi királyné látványos, trombitaharsogástól kísért kocsis felvonulásával.

A városka utcáin és terein dámák és urak, huszárok és dragonyosok üdvözlik meghajlással és zászlólengetéssel a császári párt a várakozó nézősereg üdvrivalgása közepette. Az ünnepségsorozat a nagyon elegáns a Császári Nagy Bál-lal ér véget (Gran ballo dell’Imperatore), melyet hagyományosan a Hotel Des Alpes szalonjában tartanak.

Történelmi Karnevál - Ivrea

Ez egy egyedülálló, nemzetközi szinten is elismert olasz karneváli rendezvény. Eredete valószínűleg a középkora nyúlik vissza és egy sajátos eseményhez köthető: a hagyomány szerint egy molnár lánya, aki nem volt hajlandó alávetni magát az első éjszaka (jus primae noctis) jogának, fellázította a város lakosságát és elűzték a lakókat egyébként is sanyargató bárót.

Innen ered a nevezetes narancs csata hagyománya,

melynek során a népet jelképező, mezítláb és védőfelszerelés nélkül küzdő narancsárusok narancsot hajigálva szembe szállnak az önkényurat képviselő, ló vontatta harci szekéren harcoló, védőmaszkot és a középkori páncélhoz hasonló védőfelszerelést viselő narancslövészekkel.A városlakók és látogatók az ünneplésben való részvételük jeléül a Karnevál utolsó csütörtökjével (giovedi grasso) kezdődően fríz sapkát viselve szintén az utcákra tódulnak. A fríz sapka egy jellegzetes, leginkább egy harisnyára emlékeztető formájú sapka, mely a forradalommal való eszmei azonosulást jelképezi, ez a hagyomány a francia forradalom idejére vezet vissza.

A Karnevál Ivreába hagyományosan január 6-án érkezik síppal-dobbal és az első fontos esemény a Generális beiktatása. A legfontosabb és látnivalókban leggazdagabb időszak pedig a karnevál utolsó hétvégéje, szombat este tartják a történeti felvonulást, míg a háromnapos narancs csata vasárnap kora délután kezdődik és a következő két napon, hétfőn és kedden ismétlődik.

Carnevale Ambrosiano - Milano

Érdekessége, hogy jószerével akkor kezdődik, amikor máshol véget ér a karnevál. Ennek oka, hogy a hagyomány szerint a város védőszentje, Sant’Ambrogio zarándok úton volt, és azt kérte híveitől, hogy várják meg visszatértét a böjti imák megkezdésével. Emiatt van, hogy Milánóban a karnevál nem kedden, a „martedi grasso” napján végződik, hanem az ezt követő szombaton, ahogy a gyertyaszentelést is a böjt első vasárnapján tartják.

A milánói karnevál főszereplője Meneghino maszkja, egy jólelkű és szellemes szolga, aki kifigurázza az uraságok hibáit.

Meneghinot 1848-ban, Milánó dicsőséges 5 napja idején a város lakói a hősiesség példaképévé választották. A Carnevale Ambrosiano-t leginkább tánccal és énekkel ünneplik.

Carnevale di Venezia – A Velencei Karnevál

Mind közül a legnépszerűbb, az egész világon ismert ünnepség, a nevezetes Velencei Karnevál, melyet a karneváli időszak utolsó három hetében tartanak. Eredete igen ősi, már 1094-ben említik.

A karneváli időszak hagyományosan január 7-én, Vízkereszt napját követően kezdődik.

Velencében az előünnepségek általában január végén kezdődnek, aztán január utolsó szombatján hivatalosan is megkezdődik a Karnevál, látványos evezős felvonulás és egyéb programok teszik színessé a műsort, majd másnap, vasárnap délben egy látványos attrakció, Az Angyal Repülése (Volo dell’Angelo) következik. Ekkor a Campanile di San Marcoból egy drótkötélre függesztett, angyalnak öltözött artista ereszkedik alá. Az egész rendezvénysorozat során Velence utcáin és terein csodálatos jelmezekbe öltözött „szereplők” sétálnak, a palotákban egymást érik az estélyek, fogadások, igazi nagyvilági élet zajlik a szabadban és a falak mögött is. A Karnevál csúcspontja az utolsó hét, a „settimana grassa” a kövér hét közepe, kövér kedd és kövér csütörtök között van. (A kövér elnevezés onnan ered, hogy ezen a két napon hagyományosan az emberek megettek minden még megmaradt ennivalót, hogy a böjt kezdetére ne maradjon semmi sem az éléstárakban). A programok igen változatosak, s nem csak Velencében, hanem a szárazföldi területeken, Mestrében és Margherán is zajlanak.