Észak-Olaszországban járva a sok látnivaló mellett ne hagyjuk ki a lehetőséget – tegyünk egy látogatást San Daniele del Friuliban az egyik sonkaüzemben – az élmény garantált!

Olaszország egyik legkisebb, de hagyományokban, kulturális és nem utolsó sorban gasztronómiai értékekben egyik leggazdagabb tartománya a keleten Szlovéniával, északon Ausztriával határos Fiurli-Venezia-Giulia tartomány. Kicsiben szinte megtalálható itt Olaszország minden földrajzi kincse, gazdagsága, mely egyszersmind az idegenforgalom változatos kínálatának is alapját szolgáltatja. Északon a Júliai Alpok hatalmas hegytömbjei magasodnak és télen remek lehetőséget kínálnak a helyieknek, vagy külföldről érkezőknek a síeléshez, elég megemlíteni Tarvisio, vagy Sella Nevea síterületeit. A hegyektől délre megnyílik a táj és tágas, hatalmas sík vidék terül el, gazdag lehetőséget nyújtva a mezőgazdasági termelésnek.

Ezen a vidéken termesztik az egész Európában keresett remek Fiuli fehérborokat,

s nem utolsó sorban az egyik legismertebb olasz pezsgő, vagy habzóborfélét, a Proseccot. Aztán még délebbre haladva elérjük a tengert, ahol Trieszt, Grado, Lignano neve fémjelzi a tengerparti települések gazdag idegenforgalmi kínálatát.

Ennek a rendkívül gazdag és változatos tartománynak van egy olyan terméke, melynek híre messze túljutott Olaszország határain, s ez nem más, mint a SONKA. Igen, nagy betűvel említjük, mert egészen kivételes minőségű és ízvilágú sonkáról van szó, s ez a Prosciutto di San Daniele, a San Daniele-i sonka.

Természetesen a helyiek – jó olasz szokás szerint – minden évben megünneplik saját magukat és nevezetes sonkájukat, így az idén is sor kerül a Festa di San Daniele ünnepére. Egészen pontosan június 22 és 25. között rendezi a Prosciutto di San Daniele konzorciuma azt az ünnepségsorozatot, mellyel megünneplik ennek a nagyszerű terméknek a létezését és azt a tényt, hogy a nevezetes

San Daniele sonkát egyedül és kizárólagosan Fiuli-Venezia-Giulia tartománynak ezen a dimbes-dombos vidékén készítik.

Ebben az évben tehát négy napon keresztül különböző kiállítók standjai és számos gasztronómiai kezdeményezés várja a látogatókat az utcákon, tereken, de magukban a sonkaüzemekben is. Itt aztán alkalom nyílik a legváltozatosabb ízkombinációkat is kipróbálni: kóstolhatjuk a sonkát a klasszikus, már-már közhelyszámba menő sárgadinnyével, vagy genovai focaccia-val (ez leginkább a mi lángosunkra emlékeztető sült lepény), tortellinibe töltve, vagy a kitűnő, erős aromájú Montasio sajból készült krémmel. Helyet kapnak itt ezen kívül mindenféle gasztronómiai újító kezdeményezést bemutató standok, az érzékek során (szín, illat, íz) végigmenő kóstolók, a kézi sonkaszeletelést, a San Daniele sonka tartósítását és ízlelését oktató tanfolyamok, egyszóval minden a sonka körül forog itt négy napon keresztül. Az idei lesz a 34. Sonkaünnep San Danielében, mely egész pontosan június 22-én este 7 órakor kezdődik a Dóm téren amikoris ünnepélyesen levágják az első sonkaszeletet.

Ez az ünnep arról szól, hogy újra és újra felfedezzük az ízlelés örömeit, jelen esetben ennek a nagyszerű sonkának a segítségével, melynek fő ismertető jegyei a sajátosan gitárformájú alak, a csülökrész megléte és a konzorciumnak védjegyként szolgáló, a sonka külső bőrébe égetett billoga.

A sonka elkészítése nagy tudást, odafigyelést és tapasztalatot igényel.

Az egész folyamat az alapanyag kiválasztásával kezdődik – kizárólag Olaszországban nevelt disznók hátsó combját használják és igen nagy gonddal és alapossággal vizsgálnak meg minden egyes darabot, csak a tökéletes minőségűek mennek át a rostán. A sonkakészítésnek további fontos elemei a kiváló minőségű tengeri só, valamint az évszázados tapasztalat és tudás, mely az egyes üzemeknél beépíti a családi hagyományokat is.

Ezek után már csak San Daniele del Friulinak arra a sajátos mikroklímájára van szükség, mely a sonka megfelelő érlelését biztosítja. A Karniai Alpokból érkező szél itt találkozik az Adria felől érkező légáramlatokkal, így jön létre a legalább 13 hónapig tartó természetes érleléshez szükséges ideális légköri környezet.

Az igazi San Daniele sonka természetes úton konzerválódik, a són kívül semmiféle tartósítószert, vagy egyéb adalékanyagot nem használnak hozzá. Az egyetlen konkrét emberi beavatkozás a préselés, melynek során a sonkákat egyenletes a hosszanti izom mentén ható nyomásnak teszik ki annak érdekében, hogy a só teljes egészében átjárja a húst.

Érdekessége még a gyártásnak, hogy a kiszáradás ellen a bőrrel nem fedett részeket viasszal vonják be.

Ha Olaszországnak ezen a részén járunk, semmiképpen ne hagyjuk ki a lehetőséget, tegyünk egy látogatást San Daniele valamelyik sonkaüzemében, ahol profi módon szervezett bemutató keretein belül végigvezetik a látogatót a gyártási folyamatokon, s garantáltan leesik az állunk az érlelő raktárakban sorakozó és illatozó szebbnél szebb sonkák láttán. A végén kóstolót is kínálnak, s ezek után ember legyen a talpán, aki megállja, hogy ne vegyen egy darabot ebből a fölséges sonkából. Jó étvágyat!