Kevés olyan Kilimandzsáróhoz hasonló magashegyi csúcsa van a Földnek, melyet akár az amatőr hegymászók is meg tudnak mászni.

A titokzatos afrikai kontinens egyik legikonikusabb jelképe a különálló hófödte Kilimandzsáró, mely Tanzániában található, de a Kenyai szavannákról is tisztán megfigyelhető.

• Kilimandzsáró a legmagasabb hegy Afrikában. Nagyon népszerű a hegymászók körében, mert a megmászása nem igényel különösebb technikai felszerelést, mint például kötél, karabinereké, csörlők, hevederek. Ez egy gyalogszerrel is elérhető csúcs, nem kell hozzá különösebb hegymászó tudomány.
• Kilimandzsáró nemcsak Afrika legmagasabb hegycsúcsa, hanem a világ legmagasabb különálló hegye is. Kilimandzsáró csúcsa nem egy hegyláncból emelkedik a magasba, mint általában az ázsiai, európai vagy amerikai hegycsúcsok, hanem vulkáni tevékenység eredményeként jött létre. Az Uhuru Point nevű csúcsa a tengerszint felett 5 895 méterrel található.

• A Kilimandzsáró mindössze 330 kilométerre van az egyenlítőtől, mely a Földet északi és déli féltekére osztja. Sokáig nem fogták fel az emberek, hogy maradhattak meg a gleccserek ennyire közel az egyenlítő perzselő napsütéséhez, de a tudósok úgy gondolják a gleccserek képesek ciklikusan megújulva regenerálódni.
• Kilimandzsáró név eredete nem biztos. A legnépszerűbb válasz az, hogy a név a "Kilima" (hegyi) és a "Njaro" (fehérség) szuahéli szavakból származik. Másik verzió, hogy a Kilimandzsáró a KiChagga kifejezés európai kiejtése, ami azt jelenti, hogy "nem tudtunk felmászni."
• Kilimandzsárót először 1889-ben sikerült Hans Meyer német geológusnak, Ludwig Purtscheller osztrák hegymászónak és Yohani Kinyala Lauwo helyi túravezetőnek megmászni. Az első két kísérlet 1887-ben és 1888-ban a rossz időjárás és a megfelelő felszerelés hiánya miatt sikertelen volt.

• Évente mintegy 30.000 ember próbálja megmászni a Kilimandzsárót, de a hegymászók több mint fele vall kudarcot. Legtöbbször a magaslati légszomj miatt nem sikerül a mászás. A legtöbb sikertelen próbálkozás a legrövidebb 5 napig tartó Marangu útvonalon fordul elő. A legbiztosabb módja a mászásnak, hogy valaki hosszabb utat választ, mert így szervezetének jóval több ideje lesz az akklimatizálódáshoz.
• A Kilimandzsáró legidősebb meghódítója 2017-ben a 88 éves amerikai Fred Distelhorst volt, aki a 86 éves orosz Angela Vorobyova 2015-ös rekordját döntötte meg. Tíz éves kor alatt, csak kivételes esetben rutinos mászóknak engedélyezik a mászást. A legfiatalabb sikeres mászó 2018.ban a hatéves amerikai Coaltan Tanner volt.
• Kilimandzsáró hegymászásakor öt különböző ökológiai zónát ismernek meg a csúcs hódítói. Ahogyan a magasság emelkedik, minden egyes zóna hidegebb és szárazabb lesz mint az előző volt. A növényi és állati élet fokozatosan eltűnik az út során. A hegycsúcs már sarkvidéki jellegű jeges, sziklás övezetben található. Gyakran szélsőséges az időjárás, tartósan nem érdemes fenn maradni.

• Kilimandzsáró gleccserei 1912 óta 82% -kal zsugorodtak. A tudósok becslése szerint a gleccserek teljesen eltűnhetnek a következő 50 év során. Ennek elsődleges oka a hatalmas erdőirtás volt nem a globális felmelegedés. 2008-ban közel 5 millió őshonos fát ültettek a hegy körül a probléma leküzdésére.
• A Kilimandzsáró megmászása nem csupán hegymászó élményeket tartogat. Az esőerdőben induló túra közben olyan érdekességeket is látnak a résztvevők, mint a zebra csíkos sziklák, a láva tornyok vagy a Kibo kráter. A ritka élőlények közül pedig Columbus majmokat, különleges ragadozókat, afrikai medvéket, hüllőket és madarakat.