A második napunk délelőttjén ejtőztünk, majd délután vettük csak nyakunkba a várost. Megnéztük a 18. századi Kálváriatemplomot, amely híres búcsújáróhely és a gyönyörű barokk külsővel rendelkező Kelet-Szlovákiai Múzeumot is, ahol természettudományi, művészeti és történelmi műtárgyakkal ismerkedhettünk meg. A kiállítás legérdekesebb része az 1600-as évekből származó, ún. kassai éremlelet volt, amely az épület alagsorában, egy valódi páncélozott teremben kapott helyet. A majdnem 3000 darab érméből, több medálból és nyakláncból álló kincset egy régi Fő utcai ház falába rejtették el, s ennek az 1930-as években történt elbontásakor bukkantak rá a jelentős leletre (Egyszer nekem is lehetne ilyen szerencsém…).
A múzeum megtekintése után beültünk egy cukrászdába fagyizni, majd újult erővel kerestük fel a Rodostói házat, amely II. Rákóczi Ferenc egyik kassai emlékhelye, a törökországi Rodostóban épült Rákóczi-ház hű mása. Benne számos, a fejdelemmel kapcsolatos relikviát tekinthetünk meg, így például a festményeit, bútorait, korabeli érméket, de a halotti öltözékét is.
A nap végén ellátogattunk a Hradová dombon épült kassai várhoz is, amelyet a helyi népemlékezet szerint a 13-14. század fordulóján Aba Amádé kiskirály épített, hogy szorongathassa Kassa tisztes polgárait, illetve megszerezze a kereskedelemből nagy hasznot húzó város feletti uralmat, terve viszont nem sikerült, az erődítményt ugyanis pár évtized múlva lerombolták I. Károly Róbert király seregei.
A harmadik nap délelőttjén ellátogattunk a Kassa közelében fekvő Krasznahorkára is, amely valaha az Andrássy család ősi fészkéül szolgált. A 13. században, egy hegy ormára épített pompás tornyos-bástyás lovagvár valóban rászolgál a „szép hegyecske” megnevezésre. „Krasznahorka büszke vára” a 2012-es tűzvészig múzeumként működött, az Andrássyak fegyvereit és bútorait mutatta be, de ezek a tűz után máshová lettek átszállítva. A várat több éven át újították fel és ebben az évben tervezték volna az újranyitást, ha a járvány nem szólt volna közbe. További érdekes adalék, hogy a várban forgatták Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regényének tévéfilm-változatát is.
Ismerőseink úgy döntöttek, hogy mivel innen már nincs messze a magyar határ, autóval átvisznek minket Aggtelekre, ahonnan elbuszozhattunk Miskolcig, ahol megköszöntük a szíves vendéglátást, elköszöntünk ismerőseinktől, ismét vonatra szálltunk, majd a Miskolc-Budapest-Pécs útvonalon zötykölődtünk haza.
Szerző: Méhes Judit Fotók: Saját
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk