2. oldal / 2
Egy másik rész, a Museo Gregoriano Egizio főleg az egyiptomi történelem és kultúra rajongóit fogja lenyűgözni. Ezen tárlat létrehozása XVI. Gergely pápa nevéhez fűződik. Vannak itt szebbnél szebb egyiptomi leletek, papirusz-dokumentumok, de még múmiák is. A kiállítás leghíresebb anyagaivá viszont kétségtelenül a történelemkönyvekben sokszor látható, az óegyiptomi holtak túlvilági életét megjelenítő „Halotti könyv“ és a "Grassi-gyűjtemény“ váltak.
A szintén 1837-ben alapított Museo Gregoriano Etrusco, azaz az Etruszk Múzeumban és a Musei di Antichità Classiche, azaz a Klasszikus Antikvitás Múzeumában a rómaiak előtt élt italikus népek, legfőképpen az etruszkok által készített, művészi kivitelezésű vázákat és bronzfigurákat láthatunk, de akadnak még itt az egykori Magna Graecia, azaz a mai Dél-Itália területéről származó görög és hellenisztikus stílusú, illetve római kori leletek is. A Museo Pio Cristiano-ban a korai keresztény időszak anyagait, szobrokat, reliefeket és szarkofágokat mutatnak be számunkra. A XVI. Gergely által létrehozott Museo Gregoriano Profano kiállítása eredetileg a lateráni palotában kapott helyet, ám végül idővel a Vatikánban lelt otthonra. Az értékes tárlat eredeti ókori görög szobrokat, valamint ezek római kori másolatait tartalmazza. A szobrok túlnyomó többsége a Kr. u. 1-3 századból származik. Az 1973 óta létező Museo Storico Vaticanoban az eddigi pápák hintóit és egyéb közlekedési eszközeit vehetjük szemügyre, közöttük II. János Pál pápa pápamobilját is, de itt lett kiállítva a Vatikán első mozdonyának 1929-es modellje is.
A 19. század folyamán épült Museo Chiaramontiban főként római mellszobrokat találunk, szám szerint összesen ezer darabot. Ez a gyűjtemény azért jelentős, mivel a „szokásos” istenábrázolások és egyebek mellett itt ismerkedhetünk meg néhány olyan római császár portréjával is, akik nagy befolyást gyakoroltak a Római Birodalom ügyeinek menetére és történelmének alakulásár, továbbá találhatóak itt szarkofágtöredékek is. A Museo Filatelico e Numismatico foglalja magában a pápák legnagyobb érmegyűjteményét, míg a Collezione d’Arte Religiosa Moderna, azaz a modern vallásos művészeti gyűjtemény kortárs vallási témájú műveknek ad otthont.
Arra készüljünk fel előre, hogy akármelyik múzeumot is válasszuk, mindenhol óriási a tömeg, ezért nem egy esetben fordulhat elő több órás várakozás is. Ha csak néhány óránk, esetleg egy napunk van felfedezni a Vatikáni Múzeumok szépségeit, adott dátumra előre váltsuk meg a belépőnket, ezzel elkerülhetjük a hosszú várakozást. Amit szinte vétek lenne kihagyni, ha itt járunk, az a Micheangelo bibliai témájú freskóival ékesített Sixtus-kápolna, a Szent Péter bazilika és benne az előbb említett festő és szobrász Pieta nevű szobra, a Pápai Palota és a fényűző pápai lakosztályok, a csodaszép és még frissen restaurált Raffaello-freskók, valamint az ókori eredetű művek közül a Laokoón-szoborcsoport és a Belvederei Apollón. A Vatikáni Múzeumokban angol, francia, német, olasz, koreai, spanyol és kínai nyelvű Audio-Guide áll rendelkezésre, ennek segítségével alaposabban is megismerhetjük az egyes műalkotásokat és történetüket. A nyitva tartás általában reggel 8 és délután 189 óra között alakul, hétfőtől szombatig, vasárnapokon és az egyházi ünnepeken viszont zárva tart.
Ha módunkban áll, látogassunk el a Biblioteca Apostolica Vaticana, azaz a Vatikáni Könyvtárba is! A 15. század hajnalán alapított könyvtár potom 180 ezer kézirattal, körülbelül 16 millió könyvvel és mintegy 150 ezer nyomtatvánnyal rendelkezik. Pihenésképpen pedig tegyünk egy sétát az ügyesen gondozott, 13. század óta fokozatosan kialakított, ritka növényekkel teleültetett, szemet gyönyörködtető vatikáni kertekben, amelyek a 44 hektáros pápai állam mintegy felét beborítják.
Booking.com
Készítette: Méhes Judit Képek: Pixabay
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk